Az 56-os hősökre emlékeztünk

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékeztünk 2014. október 23-án…

A korábbi hagyományok szerint az önkormányzat tagjai ezen a napon koszorúzással és főhajtással emlékeztek Szigethy Attilára a Városháza I. emeleti folyosóján, a Szigethy-emléktáblánál, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori működési helyén (Szent István út 5.), a Szigethy Attila domborműnél. Az emlékünnepség központi programja a Bisinger sétányon álló Golgota emlékműnél zajlott, ahol Fekete Dávid tartott megemlékezést. Beszédében azt az áldozatvállalást és feltétlen hazaszeretetet hangsúlyozta, amely a forradalom és szabadságharc hőseit jellemezte. Az alpolgármester megemlékezett a hősökről, akik nem féltek szembeszállni a hatalmas elnyomó gépezettel, nem féltek kiállni igazuk mellett még akkor sem, ha harcuk kilátástalannak tűnt. Kiemelte, mint a történelem során számos alaklommal, 1956-ban is magunkra maradtunk, és csak saját erőnkre, az egymás iránt érzett felelősségvállalásra és szeretet erejére számíthattunk. A nemzet érdekében történt példaértékű összefogás máig ható üzenettel bír, és az október 23-i rendezvények egyik fontos célja, hogy ez az üzenet eljusson a ma emberéhez is.

„Lehet-e az ember ember és magyar?” – kérdezte egykor Ady Endre. 1956-ban egy életre megkaptuk a választ a kérdésre. Újra emberek lettünk, méghozzá újra magyar emberek! 56 hősei tettek azzá bennünket! Magyarnak lenni sosem volt egyszerű! Ahogy olvassuk a történelemkönyveket, ingyen sosem adtak számunkra semmit sem. Véres csaták, komoly harcok, lélekölő próbatételek kísérték az utunkat, amelyeken keresztül csak azzala hittel és végeláthatatlan erővel tudtunk felülemelkedni, ami a magyar nemzetet jellemzi.” – fogalmazott az emlékező.

„Büszkék lehetünk magyarságunkra, 1956 miatt pedig büszkék lehetünk a magyar nemzetre. Jó lenne, ha ez az érzés a jövő nemzedékében is meglenne. Ezen értékrend közvetítése a mi feladatunk és a mi felelősségünk egyben. Emlékezéssel és a hazánk fele tanúsított hűséggel tudunk csak méltóképpen tisztelegni 56 emléke előtt. Hiszen mi a jelenben a jelennek élünk, de sosem tudhatjuk, hogy mi által válunk majd később a történelem formálóivá és részeseivé.„ – mondta, és hozzátette: „A hétköznapok hősei ma is köztünk élnek, itt állnak közöttünk Győrben is. Önökben is ott lobog a láng, amellyel nagy dolgokat tudunk közösen végrehajtani. Ebből kell erőt merítenünk a jelenben is, hiszen a mi jelenünk is egyszer majd múlttá fog nemesedni.”

Az ünnepségen a Győri Nemzeti Színház színművészei – Fehér Ákos, Pingiczer Csaba és Ungvári István – adtak emlékműsort „Szabadságunkért 1956”címmel. Az ünnepség záróakkordjaként a különböző szervezetek képviselői és a város polgárai helyezték el az emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatánál.