image
image
image
image
image
image
image
image

OEVB 2. 53/2018 (IV.14.) számú határozata

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 02. SZÁMÚ ORSZÁGGYŰLÉSI EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 53/2018. (IV. 14.) HATÁROZATA

 

Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága – a 2018. április hó 14. napján tartott ülésén Pataki Boglárka (lakcíme: 9081 Győr, Győrújbarát, István u. 92. személyi azonosító: 2 910515 1072, email: patakiboglarka91@gmail.com) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő

 

határozatot:

 

Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

 

A határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A fellebbezést Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságánál kell előterjeszteni. A fellebbezést személyesen, levélben (9021 Győr, Városház tér 1.), telefaxon (96/500-160), elektronikus levélben (valasztas@gyor-ph.hu) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A határidő jogvesztő hatályú.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a)      a jogszabálysértésre hivatkozást vagy a mérlegelési jogkörben hozott határozatra hivatkozást,

b)      a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c)      a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.

 

 

Indokolás:

 

A kifogástevő 2018. április 10. napján 19.49 perckor kifogást nyújtott be Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: Választási Bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 137. §-a, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértése miatt.

Pataki Boglárka kifogástevő kifogásában előadta, hogy azon szavazókör szavazatszámláló bizottsága (szavazatszámláló bizottság, szszb), amely szavazókörben a szavazóköri névjegyzékbe felvételt nyert és ahol választójogát gyakorolta, továbbá a lakcíme szerinti választókerületben illetékességgel bíró Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (OEVI), amely a szavazólapok előkészítéséért felelős, továbbá a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazólapokról jogellenesen elmulasztotta a szavazás kezdete előtt lemondással kiesett jelöltek törlését a Ve. 137. §-a szerint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának (a továbbiakban: Választás) választási eljárásában.

 

A kifogástevő állítása szerint abban az országgyűlési egyéni választókerületben, ahol a választáson jogosult volt egyéni jelöltre szavazni, Huszár-Kiss Szabina és Szomódi Zsuzsanna jelöltek jogerősen nyilvántartásba vételre kerültek, azonban a szavazás megkezdése előtt jelöltségükről írásban lemondtak, ezért jelöltként kiestek a Ve. 137. §-a szerint (köznyelviesen: “visszaléptek”). Ennek ellenére fent nevezett, kiesett jelöltek a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a kifogástevő számára átadott szavazólapon jelöltként szerepeltek, őket nem törölték: nevüket át nem húzták, megkülönböztető jelzéssel semmilyen más módon el nem látták.

 

Pataki Boglárka kifogástevő csupán a szavazás után szerzett tudomást arról a sajtóból, hogy fent nevezett jelöltek visszaléptek, ezért állítása szerint nem tudott tájékozottan élni választójogával, a jelöltek közötti tényleges választási lehetőségek ismeretében mérlegelve közöttük.

 

Kifogásában felhívta a Választási Bizottság figyelmét arra, hogy az NVB 8/2014. sz. iránymutatása értelmében a szavazólapok fényképezése nem tartozik a választópolgárok jogilag védett rendelkezési szabadságába (ld. továbbá a Kúria Knk.VI.37.942/2016/2. sz. döntését). Úgy véli, hogy a Választási Bizottság tehát nem várhat a kifogásolt mulasztás bizonyítékaként a sérelmezett tartalmú szavazólapokról készült fényképet, hiszen értelemszerű, hogy nem várható kizárólag jogszerűtlen magatartással megszerezhető bizonyíték előterjesztése a választási eljárási jogorvoslatok sikeres igénybe vételéhez, hiszen ez kiüresítené a jogorvoslathoz való jogot.

 

Hasonlóképpen az sem várható el, hogy a kifogástevő a választási szervek belső munkamegosztásának részleteivel tisztában legyen, hiszen az e körben felmerülő tények a választási szervrendszer belső igazgatási tevékenységéhez tartoznak, amely tevékenység jelentős részben nem nyilvános. A választópolgártól ezért több lehetséges, a mulasztásért felelős választási szerv esetén nem várható el, hogy teljes bizonyossággal, bizonyítékokkal támassza alá, hogy mely választási szervet terheli felelősség a választási eljárás szerinti, a kifogásban is állított jogsértésekért.

 

 

A fentiek alapján a kifogástevő szerint az szszb, az OEVI és az NVI egyaránt jogellenes mulasztást követtek el azzal, hogy a kiesett jelölteket a szavazás kezdete előtt nem törölték a szavazólapról, sértve ezzel a Ve. 137. §-át és a választások tisztaságának megóvása, valamint a választási eljárásban való önkéntes részvétel választási eljárási alapelvét is.

 

A Ve. 164. § (1) bekezdése értelmében “A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének.” Ennek értelmében az OEVI-nek jogszabályi és fizikai lehetősége is volt a választókerületében lemondott, s ezért kiesett jelöltek törlésére, hiszen az egyéni választókerületi jelölteket tartalmazó szavazólapoknak birtokában tarthatta és minden bizonnyal tartotta is a szavazást megelőző szombati napon. A Ve. 75. § (1) bekezdése szerint pedig a választási irodák feladat- és hatáskörében tartozik többek között, hogy biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit [d) pont], ideértve a jogszabályszerű tartalmú szavazólapok biztosítását, továbbá gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, szintén ideértve a kinyomtatott szavazólapokat [g) pont].

 

Mivel azonban az OEVI nem teljesítette a fenti jogszabályi kötelezettségeit, a szavazatszámláló bizottságra hárult az a feladat, hogy a kiesett jelölteket is tartalmazó szavazólap tartalmának jogszerűségét helyreállítja a lemondás útján kiesett jelöltek törlésével a szavazólapról. A szavazás napját megelőző szombaton ugyanis a Ve. 164. § (1) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság köteles átvenni a szavazólapok, s ezért a továbbiakban adattartalmuk helyességéért is ő felel. Kiemelten igaz ez a szavazás napján megelőző szombati napon, esetlegesen a szavazólapok átvétele után kieső jelöltekre.

 

A Ve. 163. § (1) bekezdése értelmében a szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik. Az elkészítés többet jelent a puszta fizikai nyomtatásról való gondoskodásról: azt a kötelezettséget is magában foglalja, hogy a szavazólapok a megfelelő tartalommal kerüljenek elkészítésre. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda a választási irodák hierarchiájának csúcsán átfogóan felelős a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat ellátásáért [Ve. 75. § (1) bekezdés a) pont], elvárható tőle, hogy kellő időben és pontossággal nyilvántartást vezessen a kiesett jelöltekről, és a szavazólapok tartalmának törlés útján történő javítását az adott időpontban elvégezni képes választási szervek felé ezt az információt kellő időben és pontossággal továbbítsa.

 

A kifogástevő úgy véli, tekintettel arra, hogy mind a szavazatszámláló bizottságnak, mind pedig az OEVI-nek lehetősége és kötelessége lett volna a birtokukban lévő szavazólapokról törölni a lemondás miatt kiesett jelölteket a Ve. 137. § szerint, ám ezt egyként elmulasztották megtenni, esetükben a jogsértésért való felelősség egyaránt megállapítható. Megállapítható továbbá a Nemzeti Választási Iroda felelőssége is a választási igazgatás körében, a szavazólapok megfelelő elkészítése és megfelelő tartalmukról való gondoskodás körében tanúsított mulasztása okán.

 

A kifogástevő a fentiek alapján kérte a választási bizottságot, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy az OEVI, az szszb és az NVI megsértette a Ve. 137. §-ában megállapított szabályt, továbbá a választási eljárás Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt alapelveket, és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a bepanaszoltakat a további jogszabálysértéstől.

 

 

II.

 

A Választási Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

 

A kifogástevő kifogásában azt állítja, hogy abban az országgyűlési egyéni választókerületben, ahol a választáson jogosult volt egyéni jelöltre szavazni, Huszár-Kiss Szabina és Szomódi Zsuzsanna jelöltek jogerősen nyilvántartásba vételre kerültek, azonban a szavazás megkezdése előtt jelöltségükről írásban lemondtak, ezért jelöltként kiestek a Ve. 137. §-a szerint (köznyelviesen: “visszaléptek”). Ennek ellenére fent nevezett, kiesett jelöltek a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a kifogástevő számára átadott szavazólapon jelöltként szerepeltek, őket nem törölték: nevüket át nem húzták, megkülönböztető jelzéssel semmilyen más módon el nem látták. Álláspontja szerint ezáltal valósultak meg a kifogásban rögzített jogszabálysértések.

 

E körben pontosítandó, hogy Szomódi Zsuzsanna nem a jelöltségéről mondott le írásban, hanem választhatósága szűnt meg azáltal, hogy magyarországi lakcíme is megszűnt, így az érintett választópolgár a központi névjegyzékből törlésre került. A fentiek szerint a Ve. 135. § (2) bekezdése alapján a bizottság intézkedett a jelölt nyilvántartásból való törlése iránt.

 

Kiemelést érdemel az is, hogy a Nemzeti Választási Iroda Elnökének 2018. március 29. napján kelt, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák vezetői részére, valamint a helyi választási irodák vezetői részére eljuttatott levélben az NVI Elnöke a HVI feladataként jelöli meg a kiesett jelölt szavazólapról való törlését.

 

Megjegyezzük továbbá, hogy a jogszabályi kötelezettségek teljesítése körében minden kiesett jelölt neve kiplakátolásra került valamennyi szavazókörben.

Érdemben rögzítjük, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait, megállapítható azonban, hogy a kifogástevő kifogásához semmilyen bizonyítékot nem csatolt.

Kifogásában felhívta a Választási Bizottság figyelmét arra, hogy az NVB 8/2014. sz. iránymutatása értelmében a szavazólapok fényképezése nem tartozik a választópolgárok jogilag védett rendelkezési szabadságába (ld. továbbá a Kúria Knk.VI.37.942/2016/2. sz. döntését). Úgy véli, hogy a Választási Bizottság tehát nem várhat a kifogásolt mulasztás bizonyítékaként a sérelmezett tartalmú szavazólapokról készült fényképet, hiszen értelemszerű, hogy nem várható kizárólag jogszerűtlen magatartással megszerezhető bizonyíték előterjesztése a választási eljárási jogorvoslatok sikeres igénybe vételéhez, hiszen ez kiüresítené a jogorvoslathoz való jogot.

 

Természetesen a Választási Bizottság semmilyen jogszerűtlen magatartással megszerezhető bizonyíték előterjesztését nem várja el egyetlen kifogástevőtől sem, azonban a Választási Bizottság álláspontja  szerint lehetősége lett volna a kifogástevőnek bármely más —  a szavazólapon kívüli —  pl. okirati bizonyíték, tanúvallomás, stb.  csatolására a jogszabálysértés ténye bizonyításának körében.

 

Tekintettel azonban arra, hogy a kifogástevő által benyújtott kifogás egyáltalán nem tartalmazza a kifogásban körülírt jogszabálysértés bizonyítékait, melyek pedig a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi elemei, a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

 

III.

 

 

A Választási Bizottság hatáskörét a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapozta meg.

 

A határozat az idézett jogszabályhelyeken túl a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdésén, 44. § (1) bekezdésén, 46. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 221. §-án, 223-224. §-án, valamint 297. § (2) bekezdés b) pontján, az illetékmentesség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul.

 

Győr, 2018. április 14.

 

 

Dr. Bácskai Csaba Ernő

elnök