49/2018. (III. 28.) OEVB 2 határozat kifogás elbírálása

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 02. SZÁMÚ ORSZÁGGYŰLÉSI EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 49/2018. (III. 28.) HATÁROZATA

Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága – a 2018. március hó 28. napján tartott ülésén – Greguss András (lakcíme: .........., személyi azonosító: ......, email: ...........) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A fellebbezést Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságánál kell előterjeszteni. A fellebbezést személyesen, levélben (9021 Győr, Városház tér 1.), telefaxon (96/500-160), elektronikus levélben (valasztas@gyor-ph.hu) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A határidő jogvesztő hatályú.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a)      a jogszabálysértésre hivatkozást vagy a mérlegelési jogkörben hozott határozatra hivatkozást,

b)      a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c)      a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.

Indokolás:

A kifogástevő 2018. március 26. napján 11.00 perckor kifogást nyújtott be Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: Választási Bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, a 144. § (5) bekezdésének, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 30/A. § (1) bekezdésének megsértése miatt.

Greguss András, mint érintett jelölt, kifogástevő kifogásában előadta, hogy 2018. március 23. és 25. napján észlelte, hogy a 2018. évi országgyűlési választásokon

-          a FIDESZ-KDNP színeiben induló Kara Ákos egyéni országgyűlési képviselőjelölt kampányplakátjai a kifogáshoz mellékelten csatolt képek tanúsága szerint a választókerületben a következő helyeken kerültek villanyoszlopokon kihelyezésre: Kodály Zoltán utca, Földes Gábor utca, Tihanyi Árpád utca, Szent Imre utca, Jereváni utca, József Attila utca, Zöld utca, Szőnyi Márton utca, Erfurti utca.

-          a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben induló Dr. Menyhárt Miklós egyéni országgyűlési képviselőjelölt kampányplakátjai a kifogáshoz csatolt képek tanúsága szerint pedig a következő helyeken kerültek kihelyezésre a villanyoszlopokon: Földes Gábor utca és Jereváni utca.

A kifogástevő megítélése szerint mivel a plakátok folyamatosan láthatóak, illetve megtalálhatóak, a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a kifogás benyújtására, a jogsértő állapot fennállása alatt, bármikor lehetőség van. Álláspontja szerint a Ve. 209. § (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor megállapítja, hogy a kifogás benyújtására a sérelmezett tevékenység teljes ideje alatt lehetőség van a folyamatosan fennálló tevékenység esetén.  E körben az alábbi NVB határozatokra hivatkozott: 833/2014. számú NVB határozat; 956/2014. számú NVB határozat; 957/2014. számú NVB határozat; 204/2018. számú NVB határozat. Megjegyezte, hogy a 204/2018. számú NVB határozat alapján az észlelésnek csupán a folyamatosság megállapításának a tekintetében van relevanciája.

Hivatkozott arra is, hogy a Kúria több esetben a folyamatos benyújtás lehetőségére hívta fel a figyelmet: lásd. Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzése; Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzése; Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzés; Kvk.I.38.007/2014/2. számú végzése. A Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében a Kúria megállapítja, hogy ameddig a kifogás alapjául szolgáló cselekmény, magatartás folyik, addig a jogorvoslati határidő nem kezdődik meg, és nem telhet le. Ebben az ügyben a Kúria az előbbi megállapítására tekintettel úgy határozott, hogy egy szeptember 25-től folyamatosan fennálló jogsértő állapot esetén egy október 3-án benyújtott kifogás nem tekinthető elkésettnek.

A kifogástevő a fentiek alapján kérte a választási bizottságot, hogy kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértések tényét állapítsa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a nevezett jelölteket a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján (a választási kampány szabályainak szándékos és tömeges megsértése miatt) bírságot szabjon ki.

II.

A Választási Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a fényképfelvételekkel a kifogástevő bizonyította, hogy a plakát elhelyezésével – de nem a plakát folyamatos fent létével – jogsértés történt.

A jogsértő magatartás ugyanis a plakátok kiragasztásával, a Ve. 144. § (3) és (5) bekezdései szerinti fogalomhasználat szerint a plakát elhelyezésével, azaz valamilyen aktív magatartással valósult meg. A „elhelyez” kifejezés egy egyszeri cselekményt jelent, amivel valaminek egy adott időpontban történő letételét, rögzítését, tehát egy mozzanatot jelölünk, ami semmiképpen nem tekinthető folyamatosan fennálló tevékenységnek. Ezt támasztja alá a Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 2008.) 271. oldalának azon szócikke is, mely az „elhelyez” kifejezést magyarázza. Eszerint az „elhelyez” szó tárgyas ige, mely kissé választékos, igényes, emelkedettebb stílusú megfogalmazása annak, hogy valamit valahol, vagy valahova leteszünk, gondosan elhelyezünk. Ezen körülírásból is egyértelmű, hogy cselekvést, és nem állapotot kifejező igéről van szó.  A fenti szómagyarázatra tekintettel a kifogás határidőben történő benyújtása nem bizonyított, hiszen e körben – a kifogás benyújtására nyitva álló jogorvoslati határidő kezdő időpontjának csak és kizárólag a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt sérelmezett jogszabálysértés elkövetését kell tekinteni, amin egy adott időpontot kell érteni, azonban a kihelyezés mozzanatának ez a konkrét egyszeri időpontja a kifogásban nem nyert bizonyítást.

A Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, bizonyítási eljárást nem folytathat le. A csatolt fényképfelvételek pedig csak azt bizonyítják, hogy a nyilatkozattevő mikor szerzett a jogsértésről tudomást, de a jogsértés időpontjának bizonyítására nem alkalmasak.

A kifogástevő által hivatkozott Nemzeti Választási Bizottsági határozatok és a Kúriai végzések weboldalon szereplő hirdetések, az interneten folyamatosan elérhető applikációk, közösségi oldalon megtalálható tartalmak tekintetében hívták fel a figyelmet a jogorvoslatok folyamatos benyújtásának lehetőségére. A Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú határozatának indokolásában pedig éppen azt elemzi, hogy a Kúria Kvk.II.37.484/2014/3. számú végzésében újságkiadvány tekintetében állapította meg, hogy nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Valamely cikk interneten való közzététele és fenntartása viszont a Ve. 209.§ (2) bekezdésében szabályozott, folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, melynek tekintetében a jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk az interneten még megtalálható.

Ezen okfejtés szerint is megállapítható, hogy még újságkiadvány esetén is a Ve. 209.§ (1) bekezdésében foglalt határidő nem az észlelés időpontjától, hanem a cikk megjelenésének napjától számítandó, tehát a jelen kifogás tárgyát képező plakát elhelyezés egyszeri aktusát tekintve így szintén csak arra -  az előbbiekben már taglalt -  következtetésre juthatunk, hogy a sérelmezett jogszabálysértés a plakát elhelyezése, ami egyszeri mozzanat, és ezért a jogorvoslati határidő kezdetét a Ve. 209. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ezen időpont azonban nem nyert bizonyítást, tehát a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell elutasítani.

III.

A Választási Bizottság hatáskörét a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapozta meg.

A határozat az idézett jogszabályhelyeken túl a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdésén, 43. §-án, 44. § (1) bekezdésén, 46. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 221. §-án, 223-224. §-án, valamint 297. § (2) bekezdés b) pontján, az illetékmentesség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul.

Győr, 2018. március 28.

Dr. Bácskai Csaba Ernő

elnök