„Nemes” nevu települések nemzetközi találkozója

2000. óta minden évben találkoznak a magyar és határon túli Nemes nevu települések. Az idei évben– augusztus 11-én -a fennállásának 770. évfordulóját ünneplő Győr-Moson-Sopron megyei település, Nemeskér ad otthont a hagyományos találkozónak. Dr. Szakács Imre, a megyei közgyulés elnöke a program sikeres lebonyolításához anyagi támogatást nyújtott.Hazánkban 30 olyan település van, melynek nevében szerepel a Nemes szó. A találkozó ötlete egyébként a Somogy megyei Nemesvidről származik.

A „nemes” szó nemzetségest, bizonyos nemzetséghez tartozót, bizonyos nemből valót jelent. A „nemes” szavunk a nem szónak továbbképzett alakja, jelentése: nemmel rendelkező, nemhez tartozó. A szó elárulja: nemesnek, azaz kiváltságos személynek lenni eredetileg annyi volt, mint valamely nemhez tartozni. Okleveleink is azért tüntetik föl a nemesi rangú személyeknél, hogy melyik nemhez tartoznak, mert kiváltságaik forrása éppen a származásuk. - számolt be Ponty Zita, megyei sajtóreferens.

Nemeskér–

Keletkezését a honfoglaló 9 magyar törzs egyikének, a Kér nemzetségnek köszönheti. Nemeskér falut az írott források először 1237-ben említik Quer néven, később Keer, Pusztakér formában is szerepel. Mai neve 1465-ben szerepel először, de Kér és Egyházaskér alak 1237 óta többször előfordult a hivatalos iratokban.

Birtokosai a középkorban a Kéri, majd az Osl nemzetség, az Ágoston-rendi szerzetesek voltak, később részben a Kanizsay, majd a Nádasdy uradalomhoz tartozik. A XVII. sz.-tól kisnemesi község.

1651-től 1786-ig Nemeskér volt Sopron vármegye székhelye. Az 1682-es országgyulésen artikuláris hellyé nyilvánították(ez az evangélikusok számára szabad vallásgyakorlást jelentett). A vármegyeházát 1789-ben adták el. Arégi Megyeháza a község közepén ma is áll méteres vastagságú falaival, boltozatos termeivel.