image
image
image
image
image
image
image
image

A Győri Városháza

 

A város legerősebb jelképe ez az épület, hiszen Győr neve mellett az emberek többségében a győri Városháza képe jelenik meg. És, ha már megjelenik, látjuk, akkor tudjunk is róla néhány dolgot:

A győri városkapuk egyike, a Fehérvári kapu volt. Fölé 1792-ben emelték a győri Tűztornyot, másnéven a Várostornyot.

Ma a Baross úton, a “sétálóutcában” emlékeztet néhány-száz piros tégla erre az Arany János utca és Baross Gábor út kereszteződésében volt szép, az akkori Győrt szimbolizáló épületre, és a történelmi jelentőségű Fehérvári kapura. (Győr visszafoglalása a törököktől)

A győriek, amikor híre ment 1894-ben, hogy a Tűztorony (Várostorony) elbontásra kerül, és néhány éven belül új Városháza lesz, ragaszkodtak hozzá, hogy a város akkori jelképe a Tűztorony továbbéljen abban a toronyban, ami a Városháza épülete fölé fog majd emelkedni.

Így is lett. Amikor 1894-ben döntés született a felépítésről, a pályázati kiírásban feltételként szerepelt, hogy a Tűztorony meghatározó formája emlékként szerepeljen a tervekben.

 

A Városház építésének története:

Bisinger József, győri üveges-mester hagyatéki hozzájárulásával, országos tervpályázat kiírásával lehetőség teremtődött egy új városháza építésére, mivel a régi városháza Győr erőteljes növekedésével kicsinynek bizonyult - bővítése, pedig nem volt megoldható a Belvárosban.

A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. A bíráló bizottság ugyan Alpár Ignác tervét találta a legmegfelelőbbnek - mégis Hübner Jenő tervének eredményét látjuk ma, aki második helyezett volt. Ugyanis Alpár Ignác nem vállalta a megbízást, más elfoglaltsága miatt. Hübner tervében kiemelkedik az 1792-ben épült és 1894-ben lebontott tűztoronyra emlékeztető, vagy még inkább annak emléket állító Várostorony, a homlokzati rész előreugró melléktornyai, az oszlopos, erkélyes főbejárat.

A millenniumi ünnepséget Győrött 1896. május 14-én rendezték meg, s ezt az ünnepélyes alkalmat használták fel arra, hogy a városháza építését jelképesen megkezdjék. Az ünnepi szónoklatok meghallgatása után a Széchenyi térről indult az ünneplő közönség a vásártérre, ahol a korabeli sajtó szerint: ember-ember hátán tolongott... mire a menet éle odaért. A városház építéséhez szükséges téglarakások telve voltak néppel.”

Az építési területen az első, szimbolikus kapavágást Zechmeister Károly polgármester ejtette meg.

1897 tavaszától gyors ütemben folyt az építés, és május 13-án a közgyűlés határozatot hozott, hogy a nagytorony kőburkolatot kapjon, és sisakja a kistornyokkal együtt vörösrézből készüljön.


Az új városháza ünnepélyes felavatására 1900. március 19-én került sor.

Az előcsarnokban ekkor helyezték el Mátray Lajos szobrász carrarai márványból készült, életnagyságú Bisinger szobrát és Hauszmann Sándornak a nagy eseményt megörökítő emléktábláját. Az ünnepi szónokok különösen Hübner Jenő érdemeit emelték ki, aki:

„impozáns, díszítő elemekben gazdag, de nem hivalkodó székházat tervezett a városnak”.

 

 

 

A dicséretből bőven jutott Schlichter Lajos építési vállalkozónak, aki a tervező elképzelésének megfelelően kitűnő munkát végzett. Schlichternek olyan remek szakmunkások álltak rendelkezésére, akik ebben az időben, sorozatban dolgoztak a széles körű szaktudást igénylő eklektikus épületeken, s a városháza építése rutinmunkát jelentett számukra. A segédmunkára pedig bőségesen akadt olcsó, megbízható munkaerő.

Az 1894-ben pályázaton díjat nyert Alpár Ignác és Hübner Jenő pályamunkáiba a városháza déli oldalának távlati beépítését is bedolgozták, melynek kivitelezése 1929-ben vetődött fel, de a gazdasági válság megakadályozta a tervezett bővítési munkát. A környék szabályozása az építkezés folyamán vetődött fel. A Szent István útnak e két utca közötti északi részén ezentúl csak kétemeletes épületet lehetett létesíteni. A városháza nyugati oldalán az épületek főpárkányzatának egy vonalba hozását rendelték el.

A Városházát többször is javították, felújították. Mert az eltelt idő, a megváltozott kor, a háborúk szükségessé tették. A teljes, az egész épületre vonatkozó legnagyobb felújítás 1981-1984-ig tartott.

 

 

A városháza épülete:


A városháza francia-reneszánsz, neo-barokk stílusban épült, U alakú, kétemeletes, középütt óratoronnyal, s a főhomlokzaton kiugró két kisebb toronnyal (fiáléval) ékes épület, mely Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának székháza, a város jelképe, szimbóluma.

Az épület külső méretei:

hosszúsága 85 méter
szélessége 40 méter
a torony magassága 59 méter.

Az épületben több mint 200 helyiség van.

Az alagsorban a konyha, az étterem, házi nyomda és egyéb gazdasági, ellátó egységek vannak. A földszinten, irodák, a központi iktató, és a főporta van, ahol a díszes aula fogadja az ide belépőt.

 

 

Az első emelet a legdíszesebb, - a lépcsőházi díszítésekkel és az irodai kialakításokkal, a polgármesteri irodával és a díszteremmel.

A díszterem
Az első emeleti tanácsteremben tartják a közgyűléseket, és a mellette levő kisebb termekben (Kék terem, Barna terem) bizottsági üléseket. A városháza alaptevékenysége mellett évtizedek óta rangos ünnepségeknek, tanácskozásoknak, rendezvényeknek is otthont ad.

 

 

1973-ban a város lakossága zenei igényeinek kielégítése céljából a kitűnő akusztikájú tanácsteremben orgonát építettek.  A város a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola lebontott orgonájának nagyobbik részét kapta meg s helyezte el a tanácsteremben. Az ötezer sípos, 52 regiszteres és négy-manuálos orgona kitűnően alkalmas volt hangversenyekre.

Az orgona beépítése a terem belső átrendezését és újrafestését is szükségessé tette. 1974-ben a félköríves széksor helyett vízszintes soros ülésrendet alakítottak ki, mellyel a helyek száma jelentős mértékben megnövekedett. Az orgona felújítása 1998-1999-ben történt.

Sajnos 2011-ben az Akadémiától 1973-ban ajándékba kapott orgonát a Zeneakadémia kérésére, miszerint a régen, 1971-ben szétszedett, szétbontott orgonát felújítva, részeiből (így a győriből is) újra egybe építve ismét a Zeneakadémián kívánják felállítani. Az orgona így 2011. októbertől már nincs a díszteremben.

A második emeleten irodák vannak. Ez az emelet kevésbé díszes, de stílusában, hangulatában egységet alkot az alatta levő szintekkel.

Van még egy szint is, ez pedig a torony. Az a torony, amit a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is.
A városháza tornyából az e tájhoz kötődő “Fújdogál a szél az öreg Duna felől” kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg.

A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét Gulácsi János pécsi erősáramú- és műszerésztechnikus, villanyszerelő mester által készített, kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.

 

 

Felhasznált irodalom: A Város Háza ©Czvikovszky Tamás 2009


Készítette: Czvikovszky Tamás, Papp Zsolt