A Lengyel-Magyar Barátság napja
Az 1772-től az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Kárpátalja-i település adott otthont annak az ünnepségnek, mely keretében bejelenthette Sólyom László köztársasági elnök, hogy a 2006. március 23-án Győrben felavatott Lengyel-Magyar Barátság Emlékmuve leleplezésének napja ezentúl a Lengyel-Magyar Barátság napja, miután a Magyar Köztársaság 2007. március 12-i határozatában, valamint a Lengyel Köztársaság Szejmje 2007. március 16-i határozatában ezt megerősítette.
A Magyar Köztársaság elnöke a két nép himnuszának első sorait felhasználva így fejezte be szónoklatát: „Isten áldd meg a lengyelt, Nincs még veszve Magyarország!”
Az ünnepségsorozatot a Magyarország kapujaként is nevezett lengyel-magyar zászlódíszbe öltözött településen, a Kázmér palotában rendezte a vendéglátó, Robert Choma polgármester.
Przemy¶l-nek azért adták a Magyarország kapuja nevet, mert a honfoglaláskori magyarok egyik ága ezen az úton jutott el Magyarországra. A IX. század végén értek a Magyar Alföldre honfoglaló őseink, miután átlépték a Kárpátokat, és a San folyó mentén nyomultak előre. Ez a katonai osztag mintegy 10 évig maradt itt, a mai Przemy¶l - melyről a nemrég feltárt ómagyar temető is bizonyságot nyújt. Csupán a X. század elején indultak tovább elődeink.
A tanácskozásnak lengyel és magyar történészek előadásai is méltó keretet nyújtottak, majd a résztvevők a Lubomirski Palotában megrendezett Erdélyi Panoráma meglévő képeiből rendezett kiállítást tekinthették meg. Mint tudjuk mintegy száz évvel ezelőtt Lembergben kiváló lengyel és magyar festők közösen festették meg az 1848-49-es szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére ezt a nagyszabású
Az ünnepségsorozat március 24-én este ért véget a Monarchia hangulatát idéző Jutrzenka étteremben, ahol a résztvevők méltatták a rendezvényt. A győri alpolgármester kifejezte abbéli örömét, hogy ez a nap most már végleg Győrhöz kötődik.
Megosztás:
