





Amália kétszer
Amália-bemutató a szombathelyi Mesebolt és a győri Vaskakas Bábszínházban
Boldizsár Ildikó – számtalan meseesztétikával, mesekutatással foglalkozó mű szerzője – titkokkal teli, szeretni való mesehőst teremtett Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya személyében. Az Amália álmai, A Fekete Világkerülő Ember meséi és a Boszorkányos mesék című kötetek főhőse varázserejét csak jóra akarja használni. Egy kis kunyhóban él az erdő szélén, gyógynövényeket gyűjt, állatokat etet, beszélget a pöttyös bögréivel, az esővel, a növényekkel. Boszorkányságának lényege nem annyira a varázslás, mint inkább az egyéniség varázsa, a megszokott formákat átértelmező gondolkodás, a mindenre kiterjedő figyelem, az apró csodák meglátásának képessége, a mesei klisékből kitörő szabadság. Alakja egyszerre bájos és esetlen, makacs és önző, humoros és szeretetre méltó. A szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a győri Vaskakas Bábszínház összefogásából két Amália-előadás is születik 2009. február 8-án. A két előadás más-más alkotógárdával, más Amália-mesék felhasználásával, egymás mellett és egymást erősítve készül: Boldizsár Ildikó sokszínű, lírai, vidám, szomorú meséi és csodálatos boszorkánya két különböző alakban, két színházban, de egy időben elevenednek meg.
Győrben, az Amália álma című előadásban Csató Kata rendező irányításával a szintén Blattner-díjas Bartal Kiss Rita személyesíti meg Amáliát, a természettel végtelen harmóniában élő, idősödő boszorkányt. Békés, megszokott világába egy nap ismeretlen szín, furcsa sötétség toppan be a Fekete Világkerülő Ember személyében. Amerre jár, ott elbújnak a színek, elmenekülnek az állatok, mindent elborít a feketeség és a csönd. Amália útra kel, hogy megtalálja az elveszett színeket és állatokat: találkozik a Világvégi Gubbasztó Madárral, látogatást tesz a tenger mélyén és veszélybe kerül az Útveszejtő Virágok között, hogy végül ráléphessen a Mindenek Útjára. Kalandjai során megtanul újra rácsodálkozni a világra, segít a bajbajutottakon és új barátokat szerez. Utazása egyszerre varázslatos képek sorozata és szimbolikus kalandozás a lélek legmélyén.
Az Amália című Tengely Gábor rendezte szombathelyi előadás fiatal boszorkánya (játssza: a Blattner-díjas Badacsonyi Angéla) akaratán kívül babonázza meg a kunyhójába tévedő hercegeket, lovagokat, vándorlegényeket. Mindannyian ott akarnak maradni vele, miközben valahol messze hiába várnak rájuk a szabadulást remélő királykisasszonyok. Ám egy napon megérkezik a Királyfi, akiről Amália mindig is álmodott: fehér paripa helyett gyalog jön, oldalán nem csillog színarany kard, és egyáltalán nem akar a kunyhóban maradni. Semmiféle bűbáj, semmilyen varázslat nem fog rajta, makacsul keresi az aranyszőke királylányt, akiért elindult, hogy „boldogan éljenek, míg meg nem halnak”.
Amália történetei egyaránt megszólíthatják a gyerekeket és a felnőtteket. A mesék költői nyelve, finom szimbólumrendszere, bájos és intelligens humora tökéletes alapanyagként szolgál olyan előadásokhoz, amelyek megnevettetik és magukkal ragadják a gyerekeket, míg felnőtt kísérőiknek lehetőséget adnak arra, hogy elgondolkozzanak szerelemről, szabadságról, változásról, közhelyes vágyakról és hétköznapi varázslatról.
A bábszínházak szándéka szerint a két előadás egymás után, egymás kiegészítéseként (folytatásként vagy előzményként) is megtekinthető. Az eredeti mesék bábszínpadi adaptációját mindkét előadás esetében Gimesi Dóra készítette, így a két produkciót nem csak Amália figurája, de számtalan motívum, utalás és mellékszereplő is összeköti. A tervek szerint tavasszal Győrben és Szombathelyen is megtekinthető lesz mindkét előadás egy különleges program, a „boszorkány-nap” keretében. A mindkét városban megrendezésre kerülő esemény – akárcsak a két produkció – nem csak a gyerekeknek kínál majd szórakozási lehetőséget, hiszen az írónő, az alkotók és szakmai meghívottak részvételével zajló mese- és előadás elemző beszélgetések a szülők és pedagógusok érdeklődésére is számot tarthatnak.
SZEGEDI KATALIN meseillusztrátor
KIÁLLÍTÁSA A VASKAKASBAN!
Az Amália álma bemutatójával egy időben Szegedi Katalin meseillusztrációiból nyílik kiállítás a bábszínház előterében, pontosabban Amália saját szobájában. Szegedi Katalin – aki magyarországi sikerei mellett külföldön is egyre nagyobb (el)ismertségre tesz szert – az Amália fiatal koráról szóló Boszorkányos mesék című könyvben álmodta képekké a Boldizsár Ildikó által szavakba öntött világot. Ezek a festmények és rajzok február 8-ától március végéig Amália nappalijának falait díszítik, mindannyiunk legnagyobb gyönyörűségére. A kiállítás szabadon csodálható minden hétköznap 9-től 17 óráig, valamint hétvégeken az előadások időpontjában.
A bábszínház februári programja innen letölthető:
Csatolás: