Baross Gábor Győrött és Ilaván

Halálának 120-ik évfordulója alkalmából emlékezünk Baross Gáborra. Hazánk egyik legkiemelkedőbb politikusát Győr és Ilava közösen ünnepli…

Győrt és a szlovákiai Ilavát Baross Gábor személye köti össze, hiszen a hajdani győri országgyűlési képviselő, közlekedési miniszter mauzóleuma Ilaván található.

A két város intenzív kapcsolatot ápol egymással a Baross Emléktársaság révén, szervezésüknek köszönhetően e jeles eseményt is együtt ünnepli a két település.

A győri programok keretében szerdán Baross Gábor Győrött és Ilaván címmel nyílt kiállítás a levéltárban. 1998-ban, Baross születésének 150. évfordulóján már rendezett kiállítást a város, most ezt az anyagot frissítették fel, egészítették ki, egyebek mellett trencséni múzeumból származó iratokkal, ilavai festményekkel és képeslapokkal.

A kiállítás megnyitóján Borkai Zsolt polgármester úgy fogalmazott, Baross Gábor a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa, akit a vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt vasminiszternek is neveztek. Beszédeiben gyakran emlegette, hogy lépéseit a hazája iránti szeretet irányítja, a közjó szolgálata. Életművét már a kortársai is Széchenyi alkotásaihoz hasonlították.

Megemlékezésében kitért arra, közlekedéspolitikusként célja volt a vízi közlekedés fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése és az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Vaskapu csatorna megnyitását már nem élte meg, de a beruházás elindítása az ő érdeme. Gazdaságpolitikusként az ipari szakoktatás fejlesztése fűződik a nevéhez, a posta és a távírda egyesítése, a Budapest-Bécs közötti telefonkapcsolat kiépítése, a Postatakarékpénztár megalapítása.

1875-ben, az Illava-puchói kerületben országgyűlési képviselővé választották. A képviselőházban rövid idő alatt pártja vezérszónokává lépett elő, akire a legkényesebb, legnehezebb ügyek előadását bízták.

Minden kezdeményezést támogatott, amely a Felvidék gazdasági és kulturális felemelkedését szolgálta, így részt vett a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület megalapításában és munkájában.

Ami a Győrt támogató lépéseit illetik: első intézkedései még az 1883-as árvízhez kapcsolódtak, ekkor védműveket építettek, gátakat húztak fel, majd a város belső területén is történtek rendezések. A folyókra hidak épültek. A Rába kettőshídja vasból, míg a “Hosszú-híd” fából készült el. Baross közbenjárására az állam a hidak költségéből 45 százalékot vállalt, míg a várost 55 százalék terhelte – erre viszont az állam adott kamatmentes kölcsönt. 1888-ban épült meg a dunaparti vontatóvágány. 1889. december 1-jén nyílt meg az új rendező teherpályaudvar. Baross halála után, 1895-ben fejeződött be a személyi pályaudvar átalakítása. Győrben épült először korszerű, szigetperonos, aluljárós, tetővel fedett állomás.

Baross Gábor emlékét Győr és Illava hosszú évek óta közösen őrzi és ápolja. Nagy szerepe van ebben a Vág-parti település vezetőinek és polgárainak, akik szívükön viselik a vasminiszter eszmeiségének továbbörökítését. Köszönet érte, és köszönet a munkáért dr. Schmidt Péternek is, aki lokálpatriótaként, volt alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként is sokat tett a két város közötti kapcsolat megőrzése, gyarapodása érdekében. – fogalmazott a polgármester.

Stefan Dasko Ilava polgármestere elmondta, tisztelettel emlékeznek egy nagy ember életművére, akinek nagyságát az is mutatja, hogy 120 évvel a halála után is képes összekötni Győrt és Ilavát. A közös kapocs révén a két település lakosai találkozhatnak egymással, megismerhetjük egymást, barátok lehetünk.

Az ilavai polgármester hangsúlyozta, a szlovákiai településen méltóképp őrzik Baross emlékét, hiszen a sírhely mellett utcát is elneveztek róla, és kétnyelvű emléktáblát is emeltek. Azzal zárta, hogy ezt a kapcsolatot örökítsük át a fiatalabb generációkba, hogy a következő 120 évben is együtt ünnepelhessük Baross Gábort.

Az ünnepi események keretében este hat órakor hangversenyt rendeznek a Győr-Szigeti Szent Rókus Plébániatemplomban, ahol a Baross kórus és az Ilavcan kórus lép fel.