Drogprevenciós konferencia a városházán

A polgármester elmondta, a prevencióval hangsúlyosan foglalkozni fontos dolog, amelyet a romló tendenciájú számadatok is alátámasztanak. A felmérések szerint 1994-ben a fiatalok 14 százaléka próbálta ki a drogot, míg 1999-ben ez a szám már 16,4 százalék, 2003-ban pedig már 28,6 százalék volt.

Mindemellett nőtt a kábítószer-kínálat is, és a fiatalok számára egyre könnyebben érhetőek el a káros szerek, hiszen a kábítószer óriási üzlet. A polgármester hangsúlyozta, a megelőzésben nagy szerepe van a családnak, és szintén nagy a felelőssége az iskolának, hiszen a legveszélyeztetettebbek a serdülő korú fiatalok.

Borkai Zsolt hozzátette, az önkormányzat a négyéves gazdasági programjában hangsúlyt fektet a sport és a szabadidő aktív eltöltésének támogatására, ami alternatívát jelenthet a fiatalok számára.

A Győr városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elmúlt évéről szóló beszámolót a csütörtöki közgyulés is tárgyalta, amire dr. Ottófi Rudolf alpolgármester, a KEF elnöke a pénteki városházi sajtótájékoztatón tért ki. Hangsúlyozta a prevenció fontosságát, hiszen a fiatalok körében egyre nagyobb számban próbálják ki a kábítószert, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, és az ebben szerepet vállaló pedagógusok felkészítésére is.

A hétfői konferencián a résztvevők, a győri diákok, pedagógusok különböző szekciókban tárgyalták meg a droggal kapcsolatos kérdéseket. Külön szekciót alkotott többek között a „drogozó fiatalok”, a „kortársak, barátok, iskolatársak”, a „pedagógusok”, az „intézményvezetők - fenntartók”, a „rendőrök” és a „szociális munkások” szekció.

A fiatalok körében végzett felmérések szerint a legnagyobb körben kipróbált szer a marihuana, ezt követi az amfetaminok, hallucinogének, hasis ill. szipózás kipróbálása. A legritkábban használt szerek az amil vagy butil nitritek, PCP és a heroin. A kipróbálás aránya a fiúk és lányok esetében közel azonos. Megfigyelhető, hogy az első kipróbálás néhány drogfajta tekintetében fiatal korra tevődik. A vizsgálatok szerint a fogyasztás motivációiként az első helyen a szórakozás szerepel, második helyen a problémák megoldásának alternatívájaként történő szerfogyasztást jelölték meg.