Elkészült a Modern Városok Program első fejlesztése

Bár a győri Kiskúton járunk, mintha csak Észak-Afrikába érkeznénk. Az állatkert új főbejárata is a szafari hangulatát idézi, a 160 négyzetméteres műszikla és az erről lezúduló vízesés igazán impozáns látvány, ahogy a park új lakói, Mana és Wanda a kihalástól fenyegetett keskenyszájú orrszarvúk két példánya is az…

„Ha beindul a nagy pofonofon…” – énekelték a Dzsungel Könyve musicalből a Győri Nemzeti Színház művészei az új főbejárat szavannai hangulatát idéző tetőzetén táncolva. Ha az nem is, de a Modern Városok Program (MVP) győri fejlesztései mindenképp beindultak, amelyek közül hétfőn két állatkerti beruházást is átadtak.

„Bár a győri Modern Városok Program csak 2017 tavaszán indult, példaértékű az a munka, amelynek révén a győri projektek előrehaladnak.”- értékelt az átadón Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Hozzátette, győri kötődése miatt büszke a város fejlődésére. A több milliárdos beruházások már-már természetesnek hatnak, de a városvezetés és az együttműködő partnerek nagyon komoly munkája áll az egyes fejlesztések mögött. A kormánybiztos kiemelte, Magyarország GDP-jének 40 százalékát a megyei jogú városok adják, és közülük is húzóerőt képvisel Győr, ahol már a korábbi években megvalósultak azok az infrastrukturális elemek, amelyeket sokan csak most, az MVP keretén belül valósítanak meg.

„A győri Modern Városok Program két éve kezdődött, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úrral aláírtuk a megállapodást, és olyan fejlesztéseket emeltünk a programba, amelyek városunk fejlődését hosszútávon szolgálják. Ez a folyamat a mostani átadással mérföldkőhöz érkezett, és örömteli, hogy az állatkert lett a zászlóshajó, hiszen egy éves szinten 175 ezer látogatóval büszkélkedő parkról van szó, ahol családok szórakoznak, a gyerekek pedig játszva tanulnak.” – fogalmazott Borkai Zsolt polgármester. Mint mondta, a Xantus János Állatkert már eddig is ékszerdoboz volt, az állami támogatásnak köszönhetően tovább fejlődött, ami egyszerre szól a győrieknek, és erősíti a térségi vonzerőt is.

Az állatkert esetében egyébként összességében mintegy kétmilliárdos fejlesztés csomagról beszélhetünk, ennek a része volt a mostani, több mint 400 milliós fejlesztés. Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára az állatkert oktatásban betöltött szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, ma már a humánus állattartás kerül előtérbe, ahol a természetes környezetüket megidézve szerezhetnek információkat az állatokról a látogatók.

Az elkészült beruházás egyik eleme tehát az új főbejárat és fogadóépület. A bejárat afrikai mintákkal díszített, egyediségét a három pénztári egységet összekötő, 160 négyzetméteres műszikla és az erről lezúduló vízesés és zöldtető rendszer alkotja. A tetőn elhelyezett szobrokkal teljesedik az afrikai látkép. A fogadóépületben látogatói teret, pihenőt, ajándékboltot és vizesblokkokat alakítottak ki mintegy 180 négyzetméteren. A látogatók kényelme miatt a bejárat előtt egy jegykiadó automatát is elhelyeztek, amely az év minden napján 0-24 órában üzemel, magyar és angol nyelvű menüvel, bankkártyás fizetéssel. Az automatában vásárolt jeggyel a látogatók elkerülik a pénztári sorban állást, egyből a belépőkapuhoz mehetnek.

A fejlesztés másik eleme a zsiráfház bővítése, illetve az orrszarvúház építése volt. A zsiráfok elhelyezésére alkalmas, nagy belmagasságú részt is tovább magasították, valamint hat orrszarvú-bokszot is építettek. A Dél- és Kelet-Afrikában őshonos keskenyszájú orrszarvúval kapcsolatban dr. Andréka György állatkertigazgató elmondta, a természetes állomány az elmúlt évtizedekben rendkívül megfogyatkozott, az orvvadászatnak köszönhetően 1980 óta 96 százalékkal csökkent az egyedek száma. Ma már szabadon csak ötezer példány él, ezért a védett, súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi kategóriába tartozik. Fogságban élő európai állományának tenyésztését az EEP (Európai Veszélyeztetett Fajok Programja) koordinálja, amelynek legújabb és legmodernebb tenyészközpontja immár a győri. A kifutó rendszer két bika és három nőstény tartására alkalmas. A tervek szerint a győri szaporulat az Akagera Nemzeti Parkba kerül majd, így városunk is hozzájárulhat a faj fenntartásához. Magyarországon először tehát a győri állatkertben láthatjuk ezt a ritka fajt, egyelőre Mana és Wanda személyében. A két „idős hölgy” már állatkertben született, Mana a Magdeburgból, Wanda pedig Rotterdamból érkezett, egyelőre szokják a győri környezetet.

A fogadóépület költsége nettó 175 millió, a zsiráf- és orrszarvúház fejlesztés értéke nettó 236 millió forint, a kivitelező mindkét esetben a Fodor Kft. és az EURO GENERÁL Zrt. konzorciuma volt. Az állatkert további fejlesztése során készül el a majomház bővítése és a takarmányfeldolgozó felújítása, az Elefánt-ház, a Himalája bemutató, a Pingvin-törpevíziló bemutató, a gazdasági épületek felújítása, bővítése, valamint az állategészségügyi központ felújítása.