Gyakran Ismétlődő Kérdések
ELŐKÉSZÜLETEK
Meddig érkezik meg az értesítő a névjegyzékbevételről?
Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére 2018. február 19-ig kell megküldeni.
A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe. A Braille-írással készült értesítőt viszont a Nemzeti Választási Iroda küldi meg.
Mit tehetek, ha nem kaptam értesítőt?
Ha a választópolgár nem kapott értesítőt vagy az megsemmisült, elveszett, amennyiben van választójoga, a helyi választási irodát kell megkeresnie. Az a választópolgár, aki – annak ellenére, hogy szerepel a szavazóköri névjegyzékben – nem kapja meg az értesítőt, vagy azt elveszíti, a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet. (9021 Győr, Honvéd liget 1.)
Az értesítőt - ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a kibocsátása napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel. A határozat rövid úton való közlése
a) a jelenlévők részére az értesítő átadásával,
b) telefaxon,
c) elektronikus dokumentum formájában (email) vagy
d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon
történhet. Az értesítő rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. Az értesítőt a kérelem beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell teljesíteni.
Közszemlére kerül-e a névjegyzék?
A névjegyzék nem kerül közszemlére, hanem a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig (2018. április 6. 16 óra) a település szavazóköri névjegyzékének adatait – törvényben meghatározottak kivételével – a helyi választási irodában bárki megtekintheti. A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető.
Hogyan történik az ajánlás?
Ajánlás nem ajánlószelvényen, hanem ajánlóíven történik. Az ajánlások gyűjtése 2018. február 19-től 2018. március 5-ig tart, amit a jelöltként indulni szándékozó választópolgár vagy annak képviselője, illetve a jelölő szervezetek képviselői gyűjtenek. Több jelölt is ajánlható egy személy által, de egy jelölt csak egyszer.
Nem gyűjthető ajánlás:
a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,
f) egészségügyi szolgáltató helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos! Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét! Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
Hogyan kell kitölteni az ajánlóívet?
Ajánlani a lakóhely szerinti választókerületben indulni szándékozó, választójoggal rendelkező jelöltet lehet. Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
Az ajánlóíven továbbá az ajánlást gyűjtő személy nevét és aláírását is fel kell tüntetni.
Mit tehetek, ha választási jogszabály megsértését észlelem?
Kifogást lehet benyújtani a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással. Kifogás benyújtására a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult.
A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik. (pl. OEVI esetén OEVB, HVI esetén HVB)
A kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva – lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
SZAVAZÁS
Kinek van és kinek nincs választójoga?
Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. A jogalkotó a választójogot nem köti magyarországi lakóhelyhez, azaz a külföldön élő választópolgároknak is biztosítja – korlátozott mértékben ugyan – a választójogot.
Nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal az, akit
a) a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik (cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett), valamint
b) aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését, és nincs eltiltva a közügyektől, vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
Ki szavazhat a nemzetiségi listára?
Nemzetiségi listára az a választópolgár szavazhat, aki legkésőbb 2018. március 23-án 16 óráig kérte, hogy őt a választási iroda nemzetiségi választópolgárként vegye nyilvántartásba, mely kérelemnek tartalmaznia kell
a) a nemzetiség megjelölését,
b) a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,
c) annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására kiterjedő hatállyal kéri.
Mindenki csak egy nemzetiséghez tartozhat!
A magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazóköri névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
• a lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre és
• nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
Aki nemzetiségi listára szavaz, az országos listára nem szavazhat.
Magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár hogyan szavazhat?
Külhoni magyar állampolgárként - választási regisztrációját követően - szavazatát az önnek megküldött szavazási levélcsomagban leírtak szerint adhatja le az országgyűlési általános választásokon. A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja. Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár
a) nevét,
b) születési nevét,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét, valamint
e) személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
Az azonosító nyilatkozatot az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja.
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot
a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,
b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy
c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.
Hogyan szavazhat a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, ha a szavazás napján külföldön tartózkodik?
Kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét a szavazás kitűzését követően 2018. március 31. 16 óráig. Ebben az esetben a szavazatát a külföldi magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén tudja leadni.
A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
Mozgásában gátolt választópolgár hogyan szavazhat?
A mozgásában gátolt (pl. egészségügyi ok, fogyatékosság, fogva tartás miatt stb.) választópolgár kérheti, hogy mozgóurnával szavazhasson. A mozgóurna iránti kérelemnek
a) a választás kitűzését követően (2018. január 11.), de legkésőbb a szavazást megelőző második napon (2018. április 6. 16.00 óra) kell megérkeznie ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy
b) a szavazás napján (2018. április 8.), legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.
A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a kérelmet
a) személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához (9021 Győr, Városház tér 1. I. emelet 117. és 118. iroda) vagy
b) levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához
nyújthatja be.
A Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a kérelmet
a) levélben, az ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapján keresztül a Nemzeti Választási Irodához, vagy
b) személyesen vagy levélben bármely helyi választási irodához
benyújthatja.
A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a választópolgár
aa) nevét,
ab) születési nevét,
ac) születési helyét,
ad) anyja nevét,
ae) személyi azonosítóját, valamint
b) a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint a mozgóurna-igénylés okát.
Hogyan szavazhat a kórházban vagy idősotthonban élő választópolgár?
Ha a választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén van kórházban, idősotthonban, stb., akkor átjelentkezés iránti kérelmet kell benyújtania (lásd. később). A választópolgárnak ezen túl mozgóurna iránti kérelmet is elő kell terjesztenie (lásd. kelőbb).
Szavazhat-e a fogva tartott?
A fogva tartottnak – ha nem közügyektől eltiltott – van választójoga. A fogva tartottak akkor gyakorolhatják a választójogukat, ha a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló igazolvány (lásd. alább) a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll. Ha a fogva tartott a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén van fogva, akkor átjelentkezés iránti kérelmet kell benyújtania (lásd. később). A fogva tartottnak ezen túl mozgóurna iránti kérelmet is elő kell terjesztenie (lásd. kelőbb).
Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor (2012. január 1.) jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
Milyen dokumentum birtokában szavazhat a választópolgár?
A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:
- Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy
- Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes személyazonosító igazolvánnyal; vagy
- Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes útlevéllel vagy
- Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel.
Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben megváltozott (pl. házasságkötés miatt), és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, az okmány egyéb adatainak és az új nevére szóló lakcímigazolvány adatainak összevetésével kell megállapítani a személyazonosságát.
Kötelező-e a fülke használata?
A választópolgár nem köteles a szavazófülke használatára, de a szavazatában nem befolyásolható.
Kötelező-e a boríték használata?
Amennyiben a választópolgár nem használja a borítékot, az nem érinti a szavazata érvényességét. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár azonban köteles a borítékba elhelyezni a szavazatát, és azt lezárni.
Milyen íróeszköz használható?
A választópolgár akár a fülkében elhelyezett hivatalos, akár a saját tollát használhatja.
Hogyan adható le érvényes szavazat?
Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.
Mikor érvénytelen a szavazat?
Érvénytelen a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.
Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) nem a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adtak le,
b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
Hány szavazatot adhatok le?
A választópolgár kettő szavazólapot kap. Az egyik szavazólapon az egyéni választókerületi képviselőjelöltre, a másik szavazólapon az országos listára vagy nemzetiségi választópolgárként nemzetiségi listára adhatja le a szavazatát.
Magyarországon lakcímmel nem rendelkező választópolgár csak listára szavazhat, így egy szavazólapot kap.
ÁTJELENTKEZÉSSEL SZAVAZÁS
Hogyan szavazhat, aki a szavazás napján lakcímétől távol van?
Az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik, átjelentkezés iránti kérelmet nyújthat be.
Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon (2018. április 6. 16 óra) kell megérkeznie a helyi választási irodához.
A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a kérelemben megjelölt település települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör névjegyzékébe (egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe).
Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon (2018. április 6.) 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.
Mit kell tartalmaznia az átjelentkezés iránti kérelemnek?
Tartalmaznia kell a kérelemnek
a) a választópolgár
aa) nevét,
ab) születési nevét,
ac) születési helyét,
ad) anyja nevét,
ae) személyi azonosítóját, valamint
b) annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.
Kötelezően használandó nyomtatványminta van, amely a
internetes oldalon letölthető.
Hogyan történik az átjelentkezéssel a szavazás?
Átjelentkezés esetén a választópolgár a megjelölt település kijelölt szavazókörében szavaz. Két szavazólapon adhatja le szavazatát: az egyik szavazólapon a lakcíme szerinti (és nem az átjelentkezés helye szerinti) egyéni képviselőjelöltre, a másik szavazólapon az országos vagy nemzetiségi listára.
Megosztás:
