Győr bemutatkozott Írországban - Borkai Zsolt Írország elnökével is találkozott

Írországi meghívásra, április 17-20. között, négynapos látogatáson vettek részt Dublinban a győri önkormányzat vezetői, városi művészek és az üzleti élet képviselői.

Írország és Magyarország 1993 márciusában váltott először jegyzéket a kulturális és oktatási együttműködés kiszélesítéséről. Az azóta magyar javaslatra létrejött államközi csere-megállapodás keretében, a kölcsönösség alapján évente zajlik egyetemisták, képzőművészek, szakemberek cseréje, tanulmányútja.  

Magyarország első számottevő kulturális megjelenése Írországban az ír Európai Uniós elnökség időszakára datálódik. Hazánk dublini nagykövetsége 2003. tavaszán javaslatot terjesztett fel, hogy a 2004. január 1-jén kezdődő ír EU-elnökség időszakában Magyarország nagyszabású kulturális rendezvénysorozat keretében mutatkozzon be Írországban. A Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közreműködésével hazánk képzőművészeti remekeiből láthattak kiállítást a dublini Nemzeti Galéria látogatói, magyar zenekarok léptek fel a St. Patrick Napján rendezett fesztiválon, s több csatlakozási rendezvényre is sor került Dublinban és Sligo városában. Írország felé fordult a kulturális élet érdeklődése akkor is, amikor 2005-ben Cork lett Európa kulturális fővárosa. Az ünnepi programok szervezői külön figyelmet szenteltek az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok, így hazánk bemutatásának is. A kezdeményezést Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke is felkarolta, akinek Cork a szülővárosa.

A Borkai Zsolt polgármester által vezetett győri önkormányzati delegáció dr. Ottófi Rudolf és dr. Somogyi Tivadar alpolgármesterek részvételével elsőként Eibhlin Byrne asszonnyal, Dublin főpolgármesterével találkozott, ahol a két ország közötti történelmi és gazdasági kapcsolatokról, a kulturális együttműködés kiszélesítéséről esett szó. Később az Ír Állami Turisztikai Hivatal igazgatójával, Mark Henry-vel folytattak a győri vezetők megbeszélést egy jövőbeni idegenforgalmi együttműködés lehetőségeiről. Hivatalában fogadta Borkai Zsoltot dr. Martin Mansergh, az ír kormány kulturális, turisztikai és sportügyi minisztere is, aki elmondta: nagyra értékeli a magyar kultúra és művészeti élet vívmányait, s a mostanihoz hasonló találkozások lehetővé teszik mindkét nép számára, hogy minél több információt szerezzenek a másik ország nemzeti örökségeiről. A győri városvezetők Dublin után Galway-ban látogatást tettek még Eamon Ó Cuiv vidékfejlesztési és kisebbségügyi miniszternél is, akinél az ír városfejlesztési és településrekonstrukciós programokról tájékozódtak.

A megbeszéléseket kulturális programok zárták: pénteken a dublini Beckett Színházban, szombaton a galway-i Szent Miklós Templomban győri művészek mutatkoztak be: a Győri Balett táncosai, a Bolero Fúvósegyüttes, Verebics Ibolya és Balogh Eszter magánénekesek, valamint Rákász Gergely orgonaművész.

Borkai Zsolt polgármester mindkét helyszínen utalt köszöntőjében a két ország közötti értékek ápolásának fontosságára: „Városunk, Győr különleges helyzetben van az Írországhoz való kulturális kötődés tekintetében. Egy háromszáz évesnél is idősebb szakrális kapcsolat fűz össze bennünket, ami lehetőséget teremt arra, hogy a két ország közötti együttműködést erősítsük, új tereket adva a két kultúra megismerésére. Walter Lynch clonferti püspök 1655-ben érkezett Győrbe. A Cromwel Olivér-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából és magával hozta azt a kegyképet, amely a kis Jézust és a Szűzanyát ábrázolja. Ez 1649-ben történt. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, kanonokká és püspöki helynökké is kinevezte. Itt élt 1663-ban bekövetkezett haláláig. A kegyképet itt, a Bazilikában helyezték el, amely 1697-ben, az írek védőszentjének, Szent Patriknak az ünnepén vérrel könnyezett. A két dátum, a kegykép Győrbe érkezése és a vérrel könnyezés évfordulóján minden évben zarándokok ezrei érkeznek Győrbe, hogy leróják kegyeletüket az ereklye előtt. 1997. szeptember 7-én, II. János Pál pápa győri látogatásakor a Székesegyházban imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt. Győr féltett értékeként őrzi a kegyképet, a clonferti püspök emlékét. Győr számára több mint három évszázada fontos kapocs Írország felé ez a szakrális jelkép, amely egyben emlékeztet bennünket közös harcunkra a szabadságért, a keresztény hitünkért, a megmaradásunkért folytatott küzdelemben.

Ez a három évszázados kapocs fűzi szorosra ennek az ír-magyar találkozásnak a szellemi hátterét, erkölcsi, kulturális tartalmát, mondanivalóját. Ez az az összetartó erő, amely a két nemzet közötti sorsközösséget, kulturális életünk megismerésének az igényét még inkább összekovácsolja.

A delegáció vasárnap látogatást tett Dr. Diarmuid Martin Dublin érsekénél, Írország prímásánál, aki a következő szavakkal köszöntötte a győrieket: „Ez egy európai alkalom. Egy alkalom arra, hogy felidézzük, az egyes európai emberek történetei miként fonódnak egybe, és hogy a különbségek és az intolerancia, az erőszak és a háború ellenére van számos példája az osztozásnak és a szolidaritásnak, amely jellemezte múltunkat, és amelynek jövőnket is formálnia kell. A történet, amelyre a mai napon emlékezünk, egy elszegényedett ír püspökkel, Walter Lynch-csel kezdődött, aki az írországi üldözés elől menekülve Győrben kapott menedéket, a nehézségek és kihívások ellenére, amellyel a közösség szembesült. Európa története számos példát kínál nekünk polgárai nagylelkűségére azokban az időkben, amikor ők maguk is komoly próbatételek előtt álltak. Európa jövője korunkban is hasonló nagylelkűséget és szolidaritást követel. Az európai integráció jövője elsősorban nem egy szerződés vagy új politikai struktúrák eredménye lesz. Európának a „szív és lélek egységének” szelleméből kell táplálkoznia…”

Az írországi látogatás zárónapján, hétfőn Borkai Zsolt polgármestert és kíséretét fogadta Mary McAleese asszony, Írország elnöke, majd délután 4 órakor a győri önkormányzati delegáció hazaindult Dublinból.