Győr környéki templom túra

Győr és környéke szakrális emlékei között a barokk templomok vannak túlsúlyban. A legtöbb szakrális emlék a megyeszékhelyen található. A győri és Győr környéki szakrális muemlékeink az 1000 éves magyar kereszténység emlékei, Szent István a győri püspökséget egy évezrede alapította az első egyházmegyékkel együtt. A Káptalandombon álló Bazilika és Püspökvár a nyugat-magyarországi kereszténység szimbólumai. A barokk kori Magyarország legféltettebb kincsei közé tartozik a győri Bazilika belseje, a Szent Ignác és a Karmelita templom. Az egyházmegye a búcsújáróhelyek számát tekintve a leggazdagabb az országban.

Bazilika: A Szent István királyunk idejében emelt székesegyház az évszázadok során többször megrongálódott és újraépítették. Itt van a Könnyező Mária néven emlegetett, ír földről származó híres kegykép. Háromszáz esztendeje, 1697. március 17-én, éppen Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. A középkori magyar ötvösmuvészet remeke, Szent László ereklyetartó mellszobra a gótikus Héderváry-kápolna legfőbb kincse. Ugyancsak a kápolnában van a vértanú püspök, Apor Vilmos márványkoporsója.

A Püspökvár a Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese, melynek lakótornya az 1200-as évek közepéből való. A „csonka”-toronnyal koronázott bejáratához simul Orbán püspök 1487 körül emelt házikápolnája.

Az Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár: A kincstárban ötvösmuvészeti remekek, liturgikus kincsek, textilek mutatják be a nyugat-magyaroroszági egyházmuvészetet a gótikától a 19. századig. A könyvtárban kódexek, ősnyomtatványok, régi magyar könyvek gyujteménye található. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás korából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé.

A Karmelita templom és a hozzá csatlakozó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A szépen tagolt, barokkos lendületu külső ovális belső teret rejt. A templomhoz tartozik a „sötét”, más néven lorettói kápolna, amelyben az anconai fekete Mária szobor hu mását találjuk. A templom melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. A templomhoz tartozó rendház ma szállodaként üzemel.

A Bencés épületegyüttes: A város híres temploma, a Szent Ignác templom eredetileg a jezsuitáké volt, csak később lett a bencés rend temploma. 1634 és 1641 között épült. A Széchenyi tér déli oldalán álló bencés kolostor Győr első kétemeletes épülete, ennek részeként ma is eredeti funkciójában muködik a korai barokkos díszítésu patikamúzeum.

Zsinagóga: Az eklektikus stílusú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építette. A helyreállított épület kulturális rendezvények helyszíne, és itt tekinthető meg Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőmuvészetet bemutató kiváló gyujteménye.

A Mária-oszlop: Az emlékmuvet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. A Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda-szobor. Az emlékmuvet 1731-ben emeltette III. Károly király az oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére.

Kálváriadomb: A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a 12-13. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a 16. században a török portyázások idején elpusztult.

Abdán a római katolikus templom klasszicista stílusban épült. A templom mögött álló Nepomuki Szent János-szobor az 1700-as évek közepéről származó barokk alkotás.

Kunszigeten 1844-ben épült fel a ma is látható Szent Lőrinc plébániatemplom.
Az 1830-as év pusztító kolerajárványa sok áldozatot követelt, és az áldozatokra emlékezve emelték a Szent Antal kápolnát. A Húsvéti körmenetet, Krisztuskeresést és a Virágvasárnapi passiót évente megrendezik.

Győrújbarát legfontosabb szakrális emlékei: a kisbaráti római katolikus templom (barokk, 1750 körül), a nagybaráti római katolikus templom (késő barokk, 1792), az evangélikus templom (késő barokk, 1786-87).

Nyúl: Római katolikus templom (muemlék jellegu). 1769-1775 között Mária Terézia építtette Fellner Jakab tervei alapján, késő barokk stílusban. Mária oszlop (1701), Szent Donát kápolna (muemlék jellegu), barokk (1710), szép oltárképpel. Az 1800-as évek elején hajóval bővítették, a tornyot 1901-ben építették hozzá. A kápolna Szent Donát vértanú püspök emlékére készült, akit a szőlők és szőlősgazdák védőszentjeként tisztelnek.

Pér: római katolikus templom, barokk (1735), Kálvária kápolna (1866), Református templom (1790), Mindszentpusztai római katolikus templom (1822).

Vámosszabadi: A római katolikus templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik.

Nagybajcs: A római katolikus templomban értékes, XVII. sz-i Pieta-szobor látható.

Gönyu: Római katolikus templom (1774)

Árpás: Szent Jakab apostol plébániatemplom
A román stílusú templom a XIII. században épült. A török hódoltságig a premontrei rend apátsági temploma volt. A hódoltság alatt elnéptelenedett és romossá vált. A templomot II. Rudolf 1601-ben a nagyszombati klarisszáknak adományozta.
1750 körül részben barokk stílusban építették át. A rendek II. József (1780-1790) általi feloszlatása óta plébániatemplomként muködik.
Az egyhajós templom nyugati homlokzatát két torony tagolja. A főbejárat építészetileg értékes, félköríves timpanonnal ellátott kapuzat. A főoltár XVII., a mellékoltárok, a szószék és a keresztelőkút pedig XVIII. századi.

Lébény: Szent Jakab apostol plébániatemplom
Az egykori bencés apátsági templom a XIII. század első felében épült. A háromhajós, lombard alaprajzi típusú templomnak két gúlasisakos tornya van.
A főkapu és a déli mellékkapu gazdagon díszített, normann és cisztercita sajátosságot mutat.
A XVIII. században a templombelsőt barokk stílusban alakították át. A jáki mellett a Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb románkori temploma.

Rábaszentmiklós:
A rábaközi település római katolikus temploma a XII. század második felében épült. A háromkaréjos, román stílusú templom, amelynek a negyedik karéja helyén áll a XVII. századi torony, szinte egyedülálló építészeti megoldás. A csaknem azonos alapterületu három karéj a Szentháromságot jelképezi.
A falu közepén látható a Győr visszafoglalása emlékére (1598) állított oszlop, az úgynevezett győri kereszt.