Győr-Moson-Sopron megye kastélyai és kúriái

A Magyar Kastélylexikon-sorozat kilencedik, Győr-Moson-Sopron megye kastélyait és kúriáit ismertető kötetét január 16-án, szerdán mutatták be a Megyeházán.

Virágh Zsolt tájékoztatott arról, hogy a sorozat megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, muvészettörténeti, építészet- történeti és családtörténeti szempontból. Véleménye szerint a kiadványok jelentőségét az adja, hogy elsőként kísérli meg számba venni és alapkutatási jelleggel feldolgozni Magyarország valamennyi egykori kastélyát, kúriáját - (egyelőre) lexikális tömörséggel, a fontosabb adatokra szorítkozva.

Természetesen ezen elgondolás és szándék mentén készült el a sorozat legutóbbi, 2007 végén napvilágot látott, sorrendben a kilencedik, Győr-Moson-Sopron megye kastélyait és kúriáit bemutató kötete is. A 227 álló és lebontott Győr-Moson-Sopron megyei kastélyt és kúriát bemutató 460 oldalas kiadványt dr. Szakács Imre, megyei közgyulési elnöke az alábbi gondolatokkal ajánlja az érdeklődő olvasók figyelmébe:

„...mindaz, ami a kötetben fellelhető, az tartalmas, látványos, hasznos és közérdeku információt hordoz .... ezek az ismeretek felkelthetik azoknak a kíváncsiságát is, akik általában érdeklődnek nemzeti értékeink iránt és fontosnak tartják azok megismerését, óvását, megbecsülését...... Felsorolni is nehéz mindazt, amire a megyében élő emberek büszkék lehetnek, közöttük sorrendet felállítani pedig lehetetlen vállalkozás. A megyénkben található kastélyok és kúriák azonban legnagyobb büszkeségeink közé tartoznak, hiszen történelmi, muvészettörténeti és családtörténeti jelentőségük vitathatatlan....”

Firtl Mátyás, a megyei közgyulés alelnöke - a könyvbemutató házigazdájaként – elmondta, hogy a korábbi kiadványok tartalmi és formai színvonalát és igényességét látva a szerző, dr. Virág Zsolt megkeresése nyomán a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is csatlakozott a támogatókhoz azzal, hogy 1 millió Ft értékben 200 db könyvet vásárolt a kiadótól.

Győr-Moson-Sopron megye mai területén döntően nagyobb, főnemesi birtokok alakultak ki, ennek köszönhetően meglehetősen magas az itteni kastélyok száma és aránya, egy-egy megyében általában 10 százalék – 90 százalék a kastélyok és a kúriák aránya, itt a kastélyok az épületek 23 százalékát teszik ki. Ugyanakkor több köznemesi falu is volt a megye mai területén, ahol a birtokos köznemesi családok jelentős számú kúriát is építettek. A megyében található Magyarország legjelentősebb kastélya, a fertőd–eszterházai Esterházy-kastély.

További részletek: www.gymsmo.hu oldalon, illetve a www.kastelylexikon.hu oldalon

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 227
Ebből kastély: 52
Ebből kúria: 175
Az épületek közül napjainkban is áll: 137
Az idők folyamán – főként a II. világháború után – lebontottak: 90 épületet
Az épületek közül: 26 élvez muemléki védettséget.

A legtöbb nemesi rezidencia egykor Bőnyben volt, szám szerint 11 kúria állt ott. Farádon, Rajkán, Répceszemerén, Szilsárkányba és Magyarkeresztúron sok bel- és külterületi épület állt. 

A megyében az Esterházy család hercegi és grófi ága rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 31-gyel, a gróf Széchényi famíliának 18 rezidenciája volt itt, a „dobogó harmadik fokát” pedig a Habsburg család főhercegi ága és a gróf Nádasdy család foglalja el 9-9 épülettel.

Rajtuk kívül számtalan ismert történelmi család, az Almásy, a Batthyány, a Cziráky, a Csáky, a Dőry, a Draskovich, a Felsőbüki Nagy, a Festetics, a Héderváry, a Kanizsai, a Kisfaludy, a Pálffy, a Perényi, a Szapáry, a Viczay és a Zichy família tagjai is birtokosok voltak a megyében. – számolt be a bemutatóról Ponty Zita megyei sajtóreferens.