HVB 200/2019 (IX.20.) határozata

Győr Megyei Jogú Város

Helyi Választási Bizottságának

200/2019. (IX. 20.) számú határozata

Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (rövidítve: HVB vagy Választási Bizottság) - a 2019. szeptember hó 20. napján tartott ülésén – J. I. (személyi azonosító: ...... lakcím: ......; email: .........................) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága a kifogást elutasítja.

A határozattal szemben fellebbezés nyújtható be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz. A fellebbezést Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságánál kell előterjeszteni. A fellebbezést személyesen, levélben (9021 Győr, Városház tér 1.), telefaxon (96/500-160), elektronikus levélben (valasztas@gyor-ph.hu) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A határidő jogvesztő.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a)      a jogszabálysértésre hivatkozást vagy a mérlegelési jogkörben hozott határozatra hivatkozást,

b)      a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c)      a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés illetékmentes.

Indokolás:

I.

A kifogástevő 2019. szeptember 20. napján 15:41 perckor kifogást nyújtott be Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: Választási Bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértésére hivatkozással.

Kifogástevő kifogásában előadta, hogy 2019. szeptember 17-én a győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános iskolában Borsi Róbert jelenlegi Fidesz-KDNP által delegált önkormányzati képviselő és egyben képviselőjelölt az általános iskolában tartott az önkormányzati választási kampány alatt beszédet. Az eseményről saját Facebook oldalán tett közzé bejegyzést az iskolában végzett fejlesztésekről, továbbá videós anyagot és hirdetést is megjelentetett. A kifogástevő szerint azzal, hogy a fent megnevezett képviselő, oktatási intézményben kampányolt, a hivatalos önkormányzati választás kampány ideje alatt és erről Facebook posztot és hirdetést is megjelentetett megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Ezért kéri a választási bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja alapján állapítsa meg a jogsértést, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és szabjon ki megfelelő és visszatartó erejű összegű bírságot. A jogsértés megtörténtét a kifogástevő álláspontja szerint a kifogáshoz csatolt Facebook poszttal és videóval a képviselő saját maga ismerte el és hozta nyilvánosságra.

A kifogástevő szerint a Ve. 140. § alapján minden olyan tevékenység kampánytevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. A fent leírt cselekmény ez alapján a kifogástevő állítása szerint egyértelműen kampánytevékenységnek minősül, mivel Borsi Róbert, a Fidesz-KDNP jelölő-szervezet képviselőjelöltje, akinek nyilvános szereplése alkalmas arra, hogy a választópolgárokban őt kedvezőbb színben tüntesse fel.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: “Nkt.”) 24. § (3) bekezdése kifejezetten tilalmazza, hogy köznevelési intézmény területén politikai tevékenységet folytassanak. Ezen túlmenően a kifogástevő szerint azzal, hogy a jogsértést elkövető jelölt a többi, jogsértést el nem követő jelölthöz képest előnyhöz jutott, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is, valamint azzal, hogy a jelölt a kampánytevékenység folytatásához való jogát jogszabálysértően gyakorolta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Ezzel összefüggésben hivatkozik a kifogástevő arra is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: “NVB”) többek között a 684/2018. számú határozatában megállapítja, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdés egyben “ [...] – a Kúria és a követett NVB gyakorlat szerint is – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti.”

A kifogástevő minderre figyelemmel azt kéri, hogy a Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg; b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől; valamint d) pontja szerint a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot.

A kifogást a kifogástevő a Ve. 212. § (1) bekezdésének megfelelően elektronikus levélben eljuttatva nyújtja be, csatolva ahhoz a kifogás bizonyítékaként a kifogásban megjelölt videó-felvételt és nyilatkozatot.

II.

A Választási Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Választási Bizottság a kifogástevő által benyújtott kifogást megvizsgálta és azzal kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.

A Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogás elbírálásakor azt kellett megvizsgálni, hogy a kifogáshoz csatolt videó-felvételen elhangzott nyilatkozat alkalmas volt-e arra, hogy általa sérüljön a Ve. 2. § (1) a), c) és e) pontjába rögzített választási eljárási alapelvek bármelyike is.

A Választási Bizottság álláspontját alátámasztja a vonatkozó joggyakorlat is, így a Kúria Kvk.II.37.714/2018/2. számú határozata, melyben hivatkozik  a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésében kifejtettekre,  miszerint a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.

A Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a kifogásban megnevezett képviselő által készített hirdetés kifogásolható volt-e a csatolt videó-felvétel tanúsága szerint és arra az álláspontra jutott, hogy facebookon megjelent videó-felvételt nem lehetett más helyszínen elkészíteni, hiszen a képviselői keretéből finanszírozott beruházások, fejlesztések kerültek bemutatásra azok az egyéni választókerület életében aktualitással bírtak, tekintettel a folyamatosan egész 2019 nyarának végéig tartó beruházások megvalósítására. A képviselő saját tisztségéből eredő kötelezettségeinek tett eleget a hirdetés készítésével, hiszen a választókerületében végzett feladatairól számolt be azok megvalósulásának helyszínén. A hirdetés nem utalt jelölti minőségére, nem hozta összefüggésbe a beruházásokat a közelgő önkormányzati választással, a képviselő nem utalt sem pártra, sem a választásra vagy, hogy rá szavazzanak, a hirdetés során. Azt, hogy a kifogásolt hirdetés kampánytevékenységnek minősíthető, a kérelmező csak állította, de tartalmát illetően nem bizonyította. Sőt ennek ellenkezőjét bizonyítja az, hogy facebook engedélyezte a hirdetés közzétételét, miközben a közösségi oldal politikája szerint, amennyiben az társadalmi politikai vagy választási tartalommal rendelkeznem, nem engedélyezné a hirdetés közzétételét.  A kérelmező a  hirdetés és a helyi önkormányzati választásokra vonatkozó kampány között összefüggést vélt felfedezni, ezt azonban csak kijelentette, de nem indokolta, mely önmagában elégtelen hivatkozás, mivel az önkormányzati munka és feladatok ellátása képviselőként nem azonos a képviselőjelölti megjelenéssel. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.  (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdés k) pontja szerint a képviselő köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről, a Bizottság álláspontja szerint a képviselő ennek részeként tett eleget a hirdetéssel.

A kifogástevő kifogásában előadta, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) kifejezetten tilalmazza, hogy köznevelési intézmény területén politikai tevékenységet folytassanak.  A Bizottság ezzel összefüggésben rögzíti, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdése pontosan akként fogalmaz, hogy „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. A Bizottság megállapítja, hogy kifogástevő a fentiekben rögzített jogszabályhelyben foglalt tilalmazott magatartás megvalósulását semmivel nem bizonyította és a hirdetésből sem lehet ezt megállapítani.

A Bizottság elvi éllel megjegyzi, hogy Magyarországon 1990 óta a képviselői mandátum elnyerése szabad választásokon történik, nem pedig a kifogástevő beadványa szerinti - az előző rendszerben alkalmazott - delegálás által nyerik el megbízatásukat.

A Bizottság álláspontja szerint a sérelmezett hirdetés megjelentetésére volt a fentiekben körülírt ésszerű indok, e megjelenés nem jelentett a többi jelölthöz képest privilegizált szerepet, a közzétett hirdetés tekintetében a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választásra vonatkozóan konkrét összefüggés nem állapítható meg.

A Bizottság a kifogásban megadott linken fellelhető hirdetés megtekintése alapján nem tudta megállapítani azt, hogy a felvétel mely mozzanatára alapította a kérelmező azon általa evidensként kezelt – és így kérelmében külön nem elemzett – tényt, hogy a hirdetés a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választással összefüggő kampány céljából került elkészítésre.

A fentiek alapján a választás tisztaságának a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvei nem sérültek meg.

A Választási Bizottság a Ve. 220. §-a alapján, mely szerint a kifogást el kell utasítani, ha annak nem ad helyt, a kifogás elutasításáról döntött.

III.

A Választási Bizottság hatáskörét a Ve. 307/P. § (1) bekezdés b) pontja alapozta meg.

A határozat az idézett jogszabályhelyeken túl a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdésén, 43. §-án, 44. § (1) bekezdésén, 45. §-án, 46. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 221. §-án, 223-225. §-án, az illetékmentesség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul.

Győr, 2019. szeptember hó 20. napján

Dr. Mester Ágnes

a HVB elnökhelyettese

A határozatot kapják:

1.) Irattár

2.) Kifogástevő

3.) HVI