IDŐKÖZI NEMZETISÉGI VÁLASZTÁS 2016.

1. Választási előkészületek

Honnan tájékozódhat a választópolgár, hogy hová kell mennie szavazni?

A Nemzeti Választási Iroda, illetve a helyi választási iroda által megküldött értesítő tartalmazza a szavazás napját, a szavazókör számát és a szavazóhelyiség címét, a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt, valamint a választással kapcsolatos tájékoztatást.

 

Meddig érkezik meg az értesítő a szavazóköri névjegyzékbe vételről?

Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig, 2016. május 23-ig kell megküldeni.

A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe. A Braille-írással készült értesítőt viszont a Nemzeti Választási Iroda küldi meg.

 

Mit tehetek, ha nem kaptam értesítőt?

Ha a választópolgár nem kapott értesítőt vagy az megsemmisült, elveszett, amennyiben van választójoga, a helyi választási irodát kell megkeresnie. Az értesítő azonban nem feltétele a szavazásnak, anélkül is el lehet menni szavazni.

 

Közszemlére kerül-e a névjegyzék?

A névjegyzék nem kerül közszemlére, hanem a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig (2016. július 8. 16 óra) a település szavazóköri névjegyzékének adatait – törvényben meghatározottak kivételével – a helyi választási irodában bárki megtekintheti. A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető.

 

Mit tehetek, ha választási jogszabály megsértését észlelem?

Kifogást lehet benyújtani a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással. Kifogás benyújtására a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult.

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik. (pl. TVI esetén TVB, HVI esetén HVB)

A kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva – lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell

a)      a jogszabálysértés megjelölését,

b)      a jogszabálysértés bizonyítékait,

c)      a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

d)      a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

 

2. Ajánlásgyűjtés

 

Hogyan történik az ajánlás?

 

Ajánlás nem ajánlószelvényen, hanem ajánlóíven történik. Az ajánlások gyűjtése 2016. május 23-tól 2016. június 6-ig tart, amit a jelölt vagy annak képviselője, illetve a jelölő szervezetek képviselői gyűjtenek. Több jelölt is ajánlható, de egy jelöltre csak egy ajánlás adható.

Nem gyűjthető ajánlás:

a)      az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b)      a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c)      tömegközlekedési eszközön,

d)      állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e)      felsőoktatási és köznevelési intézményben,

f)        egészségügyi szolgáltató helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos! Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét!

 

Hogyan kell kitölteni az ajánlóívet?

Az a nemzetiségi választópolgár ajánlhat jelöltet, aki választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. Az ajánlóíven ajánló személy nevét, személyi azonosítójának számát, magyarországi lakcímét, anyja nevét és aláírását kell elhelyezni. Az ajánlóív a nemzetiség megjelölését is tartalmazza, és a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

 

Hogyan lehet a választópolgár nemzetiségi jelölt?

A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha

a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható,

b) a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá

c) nyilatkozatot tesz arról, hogy

ca) a nemzetiség képviseletét vállalja,

cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség jelöltje.

A fentieken túl szükséges az is, hogy a szükséges számú ajánlást összegyűjtse, és ez alapján őt a választási bizottság nyilvántartásba vegye.

 

3. Szavazás

 

Kinek van és kinek nincs választójoga?

 

A nemzetiségi választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételt kérelmezni kell. A kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kell benyújtani. (Az ezt követően benyújtott kérelmet a helyi választási iroda szintén átvezeti a központi névjegyzéken, de nemzetiségi választópolgárként csak a következő nemzetiségi választáson fog tudni szavazni.) Amennyiben a választópolgár ezt már kérte, azt nem kell megismételni. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a helyi választási irodához. A nemzetiségi névjegyzékbe azt kell felvenni, aki

a)      a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik,

b)      a román nemzetiséghez tartozik, és

c)      e nemzetiséghez tartozását meghatározott tartalommal és a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.

Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.

 

A választópolgár

a) a lakóhelye szerinti településen vagy

b) a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti településen

szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.

 

(Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen.

Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen.

Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.)

 

A választópolgár lakóhelyén vagy – ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített – bejelentett tartózkodási helyén választhat.

 

Nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal az,

a)       aki 2012. január 1-jén jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja,

b)      a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent (cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett), vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik (cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett), valamint

c)      aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől, vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

 

Mozgásában gátolt választópolgár hogyan szavazhat?

A mozgásában gátolt (pl. egészségügyi ok, fogva tartás miatt stb.) választópolgár kérheti, hogy mozgóurnával szavazhasson. A kérelmet legkésőbb a szavazás napján 15 óráig kell megküldeni.

 

A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a kérelmet

a)      személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához (9021 Győr, Városház tér 1.) vagy

b)      levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához

nyújthatja be.

A szavazás napján a szavazatszámláló bizottsághoz kell eljuttatni.

A kérelem meghatalmazott útján is benyújtható.

 

Szavazhat-e a fogva tartott?

A fogva tartottnak – ha nem közügyektől eltiltott – van választójoga. A fogva tartottak akkor gyakorolhatják a választójogukat, ha a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló igazolvány (lásd alább) a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll. Ha a fogva tartott a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén van fogva, akkor a tartózkodási helyén csak akkor szavazhat, ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített. A fogva tartottnak ebben az esetben mozgóurna iránti kérelmet is elő kell terjesztenie (lásd. később).

Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor (2012. január 1.) jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.

 

Milyen dokumentum birtokában szavazhat a választópolgár?

A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:

-   Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy

-   Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes személyazonosító igazolvánnyal; vagy

-   Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes útlevéllel vagy

-   Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel.

Lakcím igazolása helyett személyi azonosító igazolása is lehetséges (régi nevén személyi szám). Erre a lakcímkártyán kívül a személyi azonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány vagy igazolás alkalmas!

Érvényes, MAGYAR vagy UNIÓS tagállam hatósága által kiállított dokumentum kell (külföldi a lakcímét más hatósági igazolvánnyal is igazolhatja)!

A fogvatartott személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani.

 

Kötelező-e a fülkehasználata?

A választópolgár nem köteles a szavazófülke használatára.

 

Kötelező-e a boríték használata?

Amennyiben a választópolgár nem használja a borítékot, az nem érinti a szavazata érvényességét.

 

Milyen íróeszköz használható?

A választópolgár akár a fülkében elhelyezett hivatalos, akár a saját tollát használhatja.

 

Hogyan adható le érvényes szavazat?

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.

 

Mikor érvénytelen a szavazat?

Érvénytelen a szavazólap, amely

a)      nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

b)      a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy

c)      nem tartalmaz érvényes szavazatot.

Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a)      nem a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adta le,

b)      kiesett jelöltre, listára adtak le.

 

Hány szavazatot adhatok le?

A választópolgár egy szavazólapot kap, amin legfeljebb két nemzetiségi jelöltre szavazhat (a 2016. évi román nemzetiségi időközi választáson).