Kismegyeri emlékmű: Elkészült a gipszminta
Emlékezetes, hogy 2009. április 9-ről 10-re virradó éjszaka, barbár kezek az obeliszk tetejéről a bronz turulmadarat levágták. Azóta széleskörű összefogás jött létre a helyreállításra, és már a szobor gipsz mintája is elkészült…
Simon Róbert Balázs alpolgármester 2009. október 15-én elmondta, az emlékmű utolsó felújítása 2008. nyarán zajlott, a munkát Lebó Ferenc győri szobrászművész-restaurátor végezte. Az emlékmű kőoszlopát letisztította, ezáltal színét „felfrissítette”, a hiányzó darabokat pótolta. Az emlékmű bronz részét, így a turulmadarat is, speciális anyaggal kezelte. Szerencsére ezeket a munkálatokat részletesen dokumentálta, mintákat vett és fotókat is készített, és ez a dokumentáció most óriási segítség a helyreállításban.
Mint ismeretes, 2009. április 9-ről 10-re virradó éjszaka, barbár kezek az obeliszk tetejéről a bronz öntvényt ledöntötték. A lezuhant bronz talapzatról annak a díszét a turulmadarat levágták, a helyszínről elszállították, és a felismerhetetlenségig szétdarabolták. A rendőrség Jánossomorján, egy színesfém átvevő telepen a bronz turulmadár egyharmadát, miszlikbe aprítva megtalálta. Három személyt, akik értékesíteni akarták a bronzot, előállították.
Az alpolgármester hozzátette, városunk lakói megdöbbenéssel fogadták a szomorú hírt. Sokan azonnal a helyszínre siettek, ahol többen sírva fakadtak a meggyalázott emlékmű láttán, amely nemcsak Kismegyer városrész, hanem Győr egyik jelképe, meghatározó és kedvelt emlékműve is. Napjainkban ritkán látható olyan méretű összefogás, ami a helyreállítás érdekében kibontakozott.
Sokan érdeklődnek, hogyan tudják támogatni az emlékmű felújítását. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - a rongálás után azonnal - „közérdekű kötelezettségvállalás-t” hirdetett az emlékmű helyreállítása érdekében. Mindazok, akik támogatni akarják az emlékmű helyreállítását, egy nyomtatványt tudnak letölteni a város honlapjáról(www.gyor.hu), amit kitöltés után kérünk visszaküldeni a Győri Polgármesteri Hivatal címére (Győr, Városház tér 1.), ezt követően tudják befizetni támogatásukat. Ügyintézőnk
Az alpolgármester elmondta, továbbra is várják a felajánlásokat. Várhatóan 2010-ben sor kerülhet a helyreállított emlékmű ünnepélyes leleplezésére.
A mai napon nagyon fontos állomásához érkezett az emlékmű helyreállítása. Elkészült a turulmadár gipszmintája, amely a fémöntéshez szükséges. A művet Lebó Ferenc szobrászművész, restaurátor mutatta be, aki elmondta, amikor az eredeti szobor megmaradt darabjait a kezébe fogja, megemeli a kalapját a régi mesterek előtt, mert hihetetlen munka van benne. Hozzátette, szomorú, hogy van olyan, akik csak az anyag értékét látja, nem pedig az alkotást, amely egyébként egy kegyeleti emlékhely dísze is volt egyben.
Németh Vilmos a Győri Éremgyűjtő Egyesület titkára kifejtette, ők is segíteni akarnak a helyreállításban, ezért az augusztusban megtartott Éremgyűjtők 39-ik Találkozójára olyan emlékérmet bocsátottak ki, amelynek egyik oldalán a kismegyeri turulmadár látható (másik oldalán Rómer Flóris, aki 150 éve alapította a múzeumot). Ez az érem megvásárolható (csütörtökönként 16 órától Németh Vilmos megtalálható az ifjúsági házban), és a befolyt összegből a felújítást támogatják.
Az emlékmű az 1809. június 14-én, a kismegyeri csatában elesett hősöknek állít emléket. Ez volt az utolsó magyar nemesi felkelés egyben a Napóleon csapatai elleni harcok egyetlen, a Magyar Királyság területén vívott ütközete. A csata jelentős volt, amit az igazol, hogy a Napóleon hadjáratait és csatáit megörökítő párizsi diadalíven is szerepel, Raab néven. A csatában harcolók emlékművét a csata színhelyén, 1897-ben állították fel a 3031 magyar - osztrák - francia hősi halott tiszteletére.
1894. őszén Bodnár István alezredes a honvéd főparancsnokság megbízottjaként Győrbe érkezett, hogy Kismegyeren és vidékén az 1809. június 14. napján végbement csata adatait összegyűjtse. Célja volt felkutatni és megjelölni azokat a helyeket, amelyeken a csata egyes részletei lejátszódtak. Az állomásparancsnok Burka Antal huszárszázadost osztotta be az adatgyűjtő útra.
Burka Antal százados nem nyugodott bele, hogy a több mint 3000 hős vitézségét a történelem lapjain kívül a helyszínen a kegyelet legkisebb emléke se hirdesse, ezért a helyi sajtóban lelkesen beszélte el a csata részleteit. A kismegyeri emlék tervét fölvezető cikk Frigyes főherceg kezébe került, aki azonnal hozzájárulásáról biztosította a szervezőket. A magas érdeklődés után a gyűjtő felhívás kibocsátására felkérték Goda Béla alispánt, aki „Emléket a hősök emlékének!” - szólította fel a vármegye lakosságát.
1896. július 21-én Ottó főherceg védnökségével szoborbizottság alakult. A főherceg az anyagot díjtalanul szerezte meg az emlékmű számára, Komáromból az öntvényekhez és a szobrot körülvevő kerítéshez ágyúkat eszközölt ki. Esterházy Miklós gróf saját költségén a süttői kőbányából rendelte meg és felállításra készen adta át a díszes, mintegy hat méter magas szürke gránit kőoszlopot tetején kiterjesztett szárnyakkal az ősi magyar turulmadárral. A Szent Benedek rend főapátja készséggel engedte át a szobor számára kijelölt területet.
Az emlékmű ércmunkálatait Leonhard Frigyes bécsi művész végezte. Az emlékmű 1897. augusztusában elkészült, leleplezésére Ottó főherceg elfoglaltsága miatt csak októberben került sor.
Megosztás:
