Magyar Kultúra Napja: Városi ünnepség

A Magyar Kultúra Napja alkalmából tartottak városi ünnepséget 2009 január 21-én, szerdán a Richter teremben, ahol átadták a Győr Művészetéért és a Győr Közművelődéséért Díjakat is…

A Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott rendezvényen Borkai Zsolt polgármester mondott köszöntő beszédet, amelyben így fogalmazott: „Száznyolcvanhat éve, 1823-ban írta Kölcsey Ferenc a Hymnust, s lett immár 20 éve január 22. a magyar kultúra születésnapja. Jellemzőnek vélem a magyar kultúra századokon keresztül azonosnak mutatkozó helyzetére azt a körülményt, hogy ez a mű a megalkotását követően csak hat év multán jelent meg a köztudatban, hogy aztán később, a mai napig elismert és közismert legyen.

A kultúra élet. Az egyénnek és a közösségnek pedig életminőség. A kultúra élet, tehát hitbeli gyökere van. Nem létezik kultúra hit, – vagy ha úgy tetszik – az életbe vetett bizalom nélkül.

A kultúra a létezésnél többet jelent. Annyival, mint amennyivel a puszta létszükségletek és életfunkciók fenntartásánál többet jelent az élethivatást, küldetést teljesítő emberi szándék és tett. A kultúra sorsértelmezést ad.(…)”

A városi ünnepségen adták át a Győr Művészetéért Díjat, amelyet ebben az évben Bende Ildikó, valamint a Győri Fotóklub vehetett át.

Bende Ildikó művészi pályáját 1964-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd 1966-tól a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött.  1974-től a győri Kisfaludy, majd Győri Nemzeti Színház társulatának tagja. 35 éves győri pályája során a magyar és világirodalom számos remekében, prózai és zenés darabokban nyújtott maradandóan felejthetetlen alakítást, bizonyította tehetségét. Szerepeit mindenkor szakmai alázattal, utánozhatatlan, bájos humorral, művészi igényességgel és egyéniségéből fakadó hitelességgel játszotta, emlékezetes élményekkel ajándékozva meg a győri színházbarát közönséget. Embersége és művészi hitvallása évtizedek óta kötik a város gyermek és felnőtt közösségeihez. Önálló előadói estjeivel, műsoraival rendszeres fellépője az óvodák és iskolák ünnepi műsorainak, a sérültek, fogyatékkal és nehéz élethelyzetben élők rendezvényeinek, jótékonysági eseményeknek, időskorúak közösségeinek.  Színházi feladatain túl mindenkor egyenrangú feladatának tekintette Győr irodalmi értékeinek bemutatását és népszerűsítését, a győri írók és költők munkáinak értő tolmácsolását. Munkásságának elismeréseként Aase-díjban részesült. Művésztársai a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagjává fogadták.

Az 1958-ban alakult Győri Fotóklub egyike a város legrégebbi múltra visszatekintő művészeti alkotóközösségének. A klub művészetszervező munkáját dicséri, hogy 1983-ban részt vett a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége megalapításában, továbbá kezdeményezésére alakult meg a magyar, szlovák és osztrák határmenti régió fotósainak együttműködését segítő Pannónia Fotógaléria is.  A Győri Fotóklub 2001-ben önálló egyesületté alakult, melynek napjainkban 75 hivatásos és műkedvelő fotográfus a tagja. Az egyesület az egyéni alkotó munka szeretetén túl fontosnak tekinti az alkotóközösség életének szervezését, a szakmai továbbképzést, a közösségi bemutatkozásokat, kiadványok megjelentetését is. A Győri Fotóklub Egyesület nagyban hozzájárult Győr kulturális hírnevének növeléséhez, melynek emlékezetes eseményei voltak a Győr 2000 országos fotókiállítás és az évente megrendezett Győri fotópiknik népszerű szabadtéri rendezvényei. A klub tagjai egyéni alkotásaikkal, kollektív tárlataikkal, tematikus fotótúráikkal ismertséget és elismerést nyertek el Európa számos országában, de képeik láthatóak voltak japán és argentin tárlatokon is. Közvetlen kapcsolatokat ápolnak szlovákiai, erdélyi és osztrák alkotóközösségekkel, valamint a testvérváros Ingolstadt fotóklubjával.

Az ünnepségen adták át a Győr Közművelődéséért Díjat is, amelyet Madarász Zsuzsanna vehetett át. Madarász Zsuzsanna népművelői pályáját 1977-ben kezdte.  1991-ban alapító tagja volt az új győri bábszínháznak, melynek első igazgatójává választották. 1997-től a Városi Művészeti Múzeum munkatársa. A folyamatos önképzést személyes követelményének tekintve egyetemi szintű művelődésszervezői diplomát szerzett, majd elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem múzeumpedagógia szakát. Elméleti tudására és több évtizedes művelődésszervezői, pedagógiai és múzeumpedagógiai szakmai tapasztalataira alapozva olyan személyes és intézményesült kapcsolatrendszert épített ki, melyet folyamatosan fejleszt, lelkiismeretesen törekszik e hálózat bővítésére, a tevékenység módszertani fejlesztésére. Munkája eredményeként a múzeum meghatározó tevékenységévé vált a múzeumpedagógiai szolgáltatás, melyet napjainkban 36 különböző szintű oktatási intézmény vesz igénybe.

Madarász Zsuzsanna számos, a múzeum szabadidős és oktatással egybekötött programjának elindítója, segítője a nagy létszámú, valamennyi korosztályt megszólító és aktivizáló Múzeumbarát Körnek, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara múzeumpedagógiai tárgyú képzéseinek. Állandó résztvevője a művészeti és a múzeumi közművelődés fejlesztését szolgáló szakmai programoknak, mellyel eredményesen hozzájárul a képzőművészeti kultúra színvonalának emeléséhez, a tárlatokat igénylő, az esztétikai értékekre fogékony, azokat értően befogadó közönség neveléséhez. Munkája nem látványos, szerényen teszi dolgát nap, mint nap. A kiadványokon neve csak ritkán olvasható. Ő „csak a szervező”, aki azonban igazi értékeket teremt és közvetít.

Az elismeréseket dr. Németh Viktor az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, valamint dr. Ottófi Rudolf alpolgármester és Borkai Zsolt polgármester adta át a díjazottaknak.

Dr. Némethy Györgyné az Újvárosi Katolikus Egyházközség kulturális értékeinek ápolásáért elismerő oklevelet és könyvjutalmat vehetett át, Stefan DaskotIlava város polgármesterét, az Ilava és Győr közötti kiemelkedő kulturális kapcsolatok ápolásának és a Baross Gábor-hagyományok őrzésének elismeréséül Dr. Kovács Pál ezüst emlékéremmel jutalmazták. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Marta Sabadkovának Ilava város első szabadon választott polgármestere özvegyének a Baross Gábor-hagyományok példaértékű ápolásáért elismerő oklevelet adományozott.

Az ünnepség a Győri Nemzeti Színház művészeinek műsorával zárult, amelyet Nagy Viktor a színház igazgatója állított össze, a műsor elején és végén pedig a Bolero Fúvósegyüttes játékát hallgathatta a közönség.