Munkácsy-kiállítás: Javában zajlanak a felújítási munkák

A Vastuskós ház ad otthont április 4-től, három hónapon keresztül a "Munkácsy-képek Amerikából" című kiállításnak. Az előkészületek javában zajlanak…

 A festőóriás képei közül 33-at - a munkácsi származású, Amerikában élő műgyűjtő-üzletember, Pákh Imre magángyűjteményének darabjait, a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeum közel 50 relikviájának társaságában - Győrött, a Széchenyi tér 4. szám alatti épületben tekinthetik meg az érdeklődők április 4-től.

A fennállásának 150. évfordulóját ebben az évben ünneplő Xántus János Megyei Múzeum kiállítóhelyén már hetek óta komoly előkészületek folynak, hiszen a megyeszékhelyre érkező képeknek és kiállítási tárgyaknak méltó, ugyanakkor a biztonsági, műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő körülményeket és feltételeket kell biztosítani.

Így például a kiállítóhely megvilágításának speciális, műtárgyvédelmi igényeknek kell megfelelnie. Munkácsy ugyanis - számos kortársához hasonlóan - bitumenes aláfestést használt képein. A bitumen barnásfekete tónusa jól kiemeli a ráfestett színeket és sokáig nedvesen maradó anyaga olajos fényt ad a festéknek. Mivel azonban soha nem szárad meg teljesen és melegedésnél mindig újra felolvad, állandó mozgásban van, idővel magába szívja és elfeketíti a színeket és ráfolyhat a fölötte levő olajfestékre is. A speciális világítás, miként az állandó szinten tartott hőmérséklet megakadályozza a kép felszínének melegedését és ezáltal a bitumenes alapozás "aknamunkáját".

A kiállításhoz a műgyűjtő-tulajdonos is számos feltételt szabott, amelyek a korhű megjelenítést, illetve a műtárgyak biztonságát szolgálják. Ennek megfelelően a kiállítótermeket vörös színűre kell festeni, miként azt a XIX. században is tették. E megoldás eredete a XVIII. század közepéig illetve a klasszikus ókorba nyúlik vissza. A pompeji ásatások során - amelyek az 1700-as évek második felében indultak meg - számos olyan előkelő lakóházat találtak, amelyekben a helyiségek falát vörösre festették és a falak közepére táblaképeket festettek. E megoldást az antikvitás iránti egyre fokozódó érzékenység követendő példává emelte: a kastélyok és városi paloták, nagypolgári otthonok képtárainak, valamint a múzeumok kiállítóhelyeinek falai ettől kezdve - pompeji - vörös színben pompáztak.

A későbbiek során, jellemzően a XX. században e gyakorlat kikopott, ám manapság újra egyre több múzeumban - melyek általában az 1800-as években jöttek létre - rekonstruálják az eredeti XIX. századi festést. A festési munkálatok jól haladnak, a felső szintről lefele haladva a pompeji vörös festés után az ablakok, ajtók mázolása, a szegélylécek felhelyezése és a villanyszerelés utáni apróbb javítások következnek. Ezzel párhuzamosan a villanyszerelők a külföldről érkezett speciális, hideg fényt adó lámpatestek felrakását végzik. Március 2-án, hétfőn megkezdődött a biztonsági berendezések felszerelése.

Összeállította: Székely Zoltán művészettörténész
Fotó: Xántus múzeum