Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide: gyor.hu!

×Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide: gyor.hu
image
image
image
image
image
image
image
image

Szép Magyar Beszéd

Április 18-án pénteken a városháza dísztermében nyitotta meg dr. Ottófi Rudolf alpolgármester a 43. Szép Magyar Beszéd versenyt…

„Mint ahogy az 1660-as évek elejétől Győr vára Európa egyik legerősebb erődítménye volt, úgy vált Győr városa is századok során az anyanyelvi kultúra fejlesztésének, megtartásának kiemelkedő végvárává; bizonyítja ezt Révai Miklós, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Gombócz Zoltán, Zsirai Miklós, Kálmán Béla munkássága, de igazolja ezt számos tudós bencés és világi tanár tevékenysége is.

A 20. század utolsó harmadában Győr azzal vált az anyanyelvápolás, a nyelvmuvelés ismert és elismert fellegvárává, hogy megteremtette a középiskolás korosztály beszédmuvelő mozgalmának feltételeit a Szép Magyar Beszéd verseny országos döntőjének évenkénti megrendezéséhez.

Talán példátlan a magyar kultúrtörténetben, hogy egyetlen város, Győr, és egyetlen intézmény, az idén fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Kazinczy Ferenc Gimnázium adjon otthont közel fél évszázada egy ilyen jelentős nyelvmuvelő vállalkozásnak.”

Dr. Ottófi Rudolf alpolgármester köszöntötte a 43. Szép Magyar Beszéd verseny országos döntőjének résztvevőit: a versenyző diákokat, a felkészítő tanárokat, a bírálóbizottság tagjait, a meghívott vendégeket, nyelvbarátokat, támogatókat. Külön  köszöntötte a határon túlról érkezett diákokat és tanáraikat. Az alpolgármester elmondta, büszke arra, hogy annak a városnak a nevében üdvözölheti a jelenlévőket, amely minden korban – politikai hovatartozás nélkül – vállalta és támogatta ezt a nemes versengést, mert mindenkori vezetői Kölcseyvel együtt vallották: „haza, nemzet és nyelv egymástól válthatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatra kész lenni nehezen fog."

Az alpolgármester úgy fogalmazott, „A nemzeti nyelv közös kincs, de a nyelv használata, birtoklásának színvonala egyéni tevékenység, egyéni felelősség is. Hiszen csak annyit vehetünk birtokba a világból, amennyit anyanyelvünkön meg tudunk nevezni. Aki Kölcsey intését komolyan veszi: „Teljes birtokában lenni a nyelvnek”, az többet birtokol a világból is, aki nem, az kevesebbet.” 

„Beszélni nehéz!" - mondja a 60-as években mozgalmat indító Péchy Blanka egyik könyvcíme. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy beszélni meg lehet és meg kell tanulnia mindenkinek, mert közüggyé kell válnia a világos, egyenes és egyértelmu gondolatközlés igényének. Vissza kell kapnia a devalválódott, a lejáratott, a csúsztatásokkal, hazugságokkal meggyötört nyelvünknek az eredeti, igazi szerepét: azt, amit Kazinczy így fogalmazott meg: „a nyelv az legyen, aminek lennie illik: hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez.”

Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg dr. Ottófi Rudolf alpolgármester a három napos rendezvényt.