Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek

Delegálás a választási bizottságokba
A választási bizottságoknak – a választott tagokon felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A fentiek szerint megbízott tagot delegálhat:
- az SZSZB-be az egyéni képviselőjelöltet, illetve a listát állító jelölő szervezet, továbbá a független jelölt,
- az OEVB-be az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt.

A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetve a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen bízhatnak meg egy tagot.

A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9. napig (április 2. péntek 16. 00) a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.

Kérjük megadni a gyors elérhetőség érdekében a mobilszámot, a vonalas telefonszámot és az email-címet, mivel Húsvét lesz, és az április 6-9. közötti időszakban esküt kell tenniük (eskü nélkül nem járhat el), és oktatáson kell részt venniük a delegáltaknak.

A pártok, független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik, elősegíthetik a választás törvényes lefolyását, illetve aktív részesei lehetnek az esetleges jogviták eldöntésének.

A választási bizottság megbízott tagjának nem kell a választókerületben – helyi választási bizottság működése esetén a településen – lakcímmel rendelkeznie!

A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg (azaz a 2. fordulóban is tag az, akinek a delegálója nem jutott be).

A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik:
- ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,
- ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,
- lemondással,
- a megbízatás visszavonásával,
- a választási bizottság tagjának halálával.
Amennyiben a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása szűnik meg, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, regionális államigazgatási hivatal vezetője, képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt.

További személyes kizárási ok, hogy az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

A törvény értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.

Választási bizottságok működése

A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítő rendelkezést szavazategyenlőség esetére.

A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is – indokaival együtt – rögzíteni kell. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a jelöltek, jelölő szervezetek képviselőinek!

A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat

A nemzetközi megfigyelők és a sajtó képviselői a választási bizottságok tevékenységénél – beleértve a szavazatszámlálást is – jelen lehetnek, azonban a bizottságok munkáját nem zavarhatják.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj, illetve nem lehetnek a bizottság elnöke és helyettese.

A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon (április 12. hétfő, április 26. hétfő) mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon (április 16. péntek, április 30 péntek) belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától. A munkáltató csak a választási szerv tagját megillető bér megtérítését igényelheti, amelynek nem része a munkáltatót terhelő járulék.

A választási bizottság döntése

A választási bizottság határozattal dönt. A határozatot – meghozatala napján – írásba kell foglalni. A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (különösen az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapítására. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelen lévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni.

Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére ingyenesen át kell adni.

A választási bizottságok feladata és hatásköre

A Ve. 90/A. §-a sorolja fel a választási bizottságok hatásköreit, de a Ve. más jogszabályhelyei is tartalmaznak hatáskört megállapító rendelkezéseket (pl. áttétel jogintézménye, külképviseleti szavazatok ellenőrzése és megszámlálása stb.).

A Ve. 90/A. §-a a következő hatásköröket állapítja meg a választási bizottságok részére:

A szavazatszámláló bizottság feladatai:

Az SZSZB
- ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,
- dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
- megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
- indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
- eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság feladatai:
Az OEVB
- dönt az egyéni választókerületi jelöltek, valamint a csak egy egyéni választókerületben jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról;
- jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát;
- dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról;
- dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, valamint a szavazás során felmerült vitás kérdések eldöntése körében hozott határozata elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről;
- megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta;
- megállapítja és közzéteszi az egyéni választókerületben a választás eredményét;
- kiadja az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőnek a megbízólevelet;
- a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését

Értesítő, ajánlószelvény, névjegyzék

A HVI az értesítő megküldésével tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékbe való felvételükről, valamint a szavazás időpontjáról és helyéről. Az értesítőt legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig (február 12. péntek) kell eljuttatni a választópolgárokhoz.

Az értesítővel együtt a HVI a biztonsági elemmel ellátott ajánlószelvényt is megküldi a választópolgároknak.

Azon polgároknak, akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá, ugyancsak az első fordulót megelőzően kell megküldeni a második forduló névjegyzékébe vételükről szóló, a többitől eltérő színű (zöld) értesítőt (e választópolgárok ajánlószelvényt nem kapnak).

A névjegyzéket közszemlére kell tenni.

A közszemlére kerülő névjegyzéken azon polgárok is szerepelnek (azon tény feltüntetésével, hogy csak a második forduló névjegyzékén szerepelnek), akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá.

A névjegyzék közszemlére tételének időpontja a szavazás napja előtt hatvan nappal (február 10. szerda), tartama nyolc nap, azaz (február 17 szerda). Helye, a Polgármesteri Hivatal népesség-nyilvántartási irodája (Árpád út 36. I. em. 5.)

A jelölő szervezet (párt) bejelentése

A választáson jelölő szervezetként kizárólag pártok, azaz olyan társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek.

A választáson induló jelölő szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat.

Jelöltet csak nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat. A közös jelöltet, listát állító pártoknak külön-külön kell nyilvántartásba vetetni magukat.

Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint:

1. ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál,
2. ha a jelölő szervezet csak egy megye területén, de azon belül több országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,
3. ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál kell a bejelentést megtenni.

A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A P1 jelű formanyomtatványhoz – amennyiben kérik annak feltüntetését a szavazólapon – mellékelni kell a jelölő szervezet emblémáját szürkeárnyalatos, legalább 300 dpi felbontású JPEG vagy TIF kiterjesztésű elektronikus formátumban is. Letölthető a www.gyor.hu internetes oldalról.

A szervezet bejelentett adatainak változásait a P1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni.

A jelölő szervezet bejelentésének elfogadásáról az illetékes választási bizottság a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki.

A választási bizottságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a jogorvoslat benyújtásának, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntésének tényét a választási iroda az informatikai rendszerben regisztrálja.

A jelölő szervezet nyilvántartásba vételének folyamata

Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése:

Az egyéni választókerületben független jelöltek vagy párt által állított jelöltek indulhatnak. A jelöléshez legalább 750 választópolgár érvényes ajánlása szükséges.

Ajánlani csak a lakóhely szerinti választókerületben induló jelöltet lehet.

A választópolgár részére az értesítővel együtt kiküldött ajánlószelvényt teljes körűen ki kell tölteni, a választópolgár pedig saját kezűleg aláírja és átadja az ajánlást gyűjtő személynek. Az ajánlás nem vonható vissza.

Közös jelölt állítása esetén az ajánlószelvényen az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

Ajánlószelvény gyűjtése

Nem gyűjthető:
a. a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben;
b. a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben;
c. tömegközlekedési eszközön;
d. állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos!

Az egyéni választókerületben induló jelölteket a választást megelőző 23. napig lehet bejelenteni az OEVB-nél. A bejelentést az E1 jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az SZ jelű formanyomtatványt és az ajánlószelvényeket. (Letölthetőek a www.gyor.hu internetes oldalról)

Az SZ jelű nyomtatványhoz mellékelni lehet a jelölt fényképét (JPEG kiterjesztésű, 195x260 pixel felbontású) elektronikus formátumban.

A fénykép átadása nem kötelező, az a jelölt elhatározásától függ, tájékoztatási célokat szolgál. A bejelentésről az OEVI a jelöltnek, illetve képviselőjének igazolást ad, amelyen feltünteti az átvett iratokat és az átvétel időpontját.

Az OEVB az összegyűjtött ajánlószelvényeket az SZL, valamint a NESZA adatai felhasználásával – az OEVI támogatásával – ellenőrzi.

Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy:
- az ajánlást a hivatalos ajánlószelvények adták-e le;
- létezik-e az ajánló választópolgár az adott személyi azonosítóval;
- egyeznek-e a választópolgár személyiadat- és lakcímnyilvántartásbeli adatai az ajánlószelvényen feltüntetett adatokkal
- a választópolgár lakóhelye abban az egyéni választókerületben van-e, ahol jelöltet ajánlott;
- az ajánló polgár választójogosult-e;
- az ajánlószelvény kitöltése megfelel-e a törvényben foglaltaknak;
- a választópolgár nem ajánlott-e két vagy több jelöltet, illetőleg nem ajánlotta-e ugyanazt a jelöltet többször;
- megvan-e a 750 db érvényes ajánlószelvény.

Az ajánlás érvényességéről az OEVB dönt.

Ha a többszörös ajánlás miatt a már előzőleg nyilvántartásba vett jelölt érvényesnek tekinthető ajánlásainak száma 750 alá csökken, az ügyben az OEVB dönt.

A jelöltbejelentés során ellenőrizni kell a jelöltek választójogát is.

A jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk segítségével történik. A választások alkalmával a jelöltnyilvántartás a hivatalos nevet használja.

Az azonos nevű jelöltek esetén a később bejelentkező jelölt köteles gondoskodni arról, hogy – betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével – a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.

Ha a névhasználat ügyében vitás eset fordul elő, az OEVB dönt.

Az E1 jelű nyomtatványon független és közös jelölt esetén fel kell tüntetni annak a bankszámlának a számát, amelyre a költségvetési támogatás átutalását kérik. Párt önálló jelöltje esetén a párt bejelentésekor megadott számlaszámra utalják a támogatást.

Az OEVB a jelölés elfogadásáról a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, valamint e tényről igazolást ad ki.

A választási bizottságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a jogorvoslat benyújtásának, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntésének tényét a választási iroda az informatikai rendszerben regisztrálja.

A jelöléssel kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az E1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni.

A jelöltbejelentés határnapja jogvesztő. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs.

A jelölt, jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel. (1/2009 (II. 18.) OVB állásfoglalás)

A be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon (március 22-ig hétfő) belül meg kell semmisíteni és erről jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvet három napon (március 25-ig csütörtök) belül az OEVB-nek meg kell küldeni.

A választási kampány

A törvény rendelkezései szerint a választási kampány fogalmába tartozik a választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

A törvény a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás, gyűlések tartása, média igénybevétele) szabályozza.

A választási kampány a választás kitűzésétől (január 22. péntek) a szavazást megelőző nap (április 10. szombat, április 24. szombat) 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap (április 10. szombat, április 24. szombat) 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).

A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a kampánytevékenységet folytatók által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

Gyűlés

A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. §-a szerint a törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre, ezért a választási gyűléseket nem kell bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

A kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést.

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

Plakát

A Ve. 149. §-a értelemében plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot.

A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Önkormányzati rendelet, mely ezt szabályozza: 28/1998. (IX. 18.) Ök. Rendelet. Elérhető a www.gyor.hu internetes oldalról.

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

A választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más érintett szervezet vagy személy plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani!

A plakát – a fenti kitételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

Rádió- és televízióközvetítés

A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény értelmében politikai hirdetés: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom

a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol,
b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.

Adatszolgáltatás

A KEKKH a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően (március 23-tól kedd) átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető.

A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően (március 23-tól kedd) - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt, jelölő szervezet számára átadja.

Az adatszolgáltatás díjának mértékét és az adatszolgáltatás részletszabályait a 10/1998 (II. 20.) BM rendelet tartalmazza.

A fentiek alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos.

Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.

A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetőjén, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervén kívül a jelöltek, jelölő szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.

A szavazás

Előkészületek

A szavazás napján, de még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladata a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ezen időszak alatt (a szavazás megkezdéséig) a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

A szavazóhelyiség megnyitását követően, de még a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszámláló bizottság megvizsgálja az urnák állapotát, és lezárja azokat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai és az elsőként szavazó választópolgár aláír. Az ellenőrző lap hiányában ugyanis a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek. Az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

A rend fenntartása a szavazóhelyiségben

Az SZSZB elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák, ennek érdekében mindenkire kötelező intézkedést tehet.

A szavazóhelyiséget a szavazás alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli esemény kivételével – szüneteltetni. Ha a szavazás napján az SZSZB jelen lévő tagjainak száma három (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je négy) fő alá csökken, vagy a szavazás más elháríthatatlan külső ok folytán lehetetlenné válik, a szavazást fel kell függeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a HVI vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell.

A szavazatszámláló bizottság tagjai (de nem a jegyzőkönyvezető!) a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

Az Országos Választási Bizottság a 10/2006. (III. 30.) számú állásfoglalásában az alábbi megállapításokat tette a fenti szabály értelmezése során:

„A Ve. rendelkezése nem tiltja azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt adathordozó illetőleg adatrögzítő eszközöket tartsanak maguknál, de megtiltja ezek használatát. (…) A szavazatszámláló bizottság azon tagja, aki a Ve. 62. § (6) bekezdésében meghatározott tilalom ellenére a szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben adatrögzítő vagy adattovábbító eszközt használ - a Ve. hivatkozott rendelkezésében előírtak közvetlen megsértésén túl - ha súlyosabb jogsértés nem valósul meg - megsérti a Ve. 3. § a) pontjában meghatározott a választás tisztaságának megóvása, továbbá a d) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit.”

Az Országos Választási Bizottság a 2/2009. (VI. 5.) számú állásfoglalásában kifejtette, hogy „a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben.”

A szavazás mozzanatai:

A szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetőleg aki igazolással szavaz.

A szavazatszámláló bizottság tájékoztató és segítő szerepe:

A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is. Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság:

- ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat (a kiesett jelölt nevét a szavazólapon áthúzza);
- az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket;
- szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját;
- ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A szavazás folyamata:

A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról és lakcíméről meggyőződjön és ellenőrizze azt, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság és a lakcím más módon történő igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) a Ve. szerint nem fogadható el.

A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:

a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal;
b) lakcímigazolvánnyal és
- személyazonosító igazolvánnyal, vagy
- útlevéllel, vagy
- 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.

Az SZSZB visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni vagy nem szerepel a névjegyzékben, illetőleg igazolásával nem az arra kijelölt szavazókörben kíván szavazni.

A visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket mind a jegyzőkönyvvezető, mind a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírja.

Ha a választópolgár azonosítása megtörtént és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A bélyegzőlenyomat hiánya érvénytelenné teszi a szavazólapot! A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

A választópolgárnak a szavazáshoz szavazófülke áll rendelkezésre, azonban ennek használatára nem kötelezhető. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában az SZSZB két tagjának – segítségét igénybe veheti.

Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz!

Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.

A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi (a szavazat érvényességének nem feltétele a boríték használata).

Ha a választópolgár a szavazat urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság egyszer kicseréli.

A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság szavazatot nem fogad el.

Az Országos Választási Bizottság a 9/2006. (III. 30.) számú állásfoglalásában kifejtette álláspontját a szavazólap szavazóhelyiségen kívülre viteléről.

„A választási eljárás alapelvei, vagyis a választás tisztaságának megóvása és a választási csalás megakadályozása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveiből következik, hogy a szavazólap olyan közokirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok választói akaratának megjelenítése, illetve a választási eredmény megállapítása.

Ebből következően sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. A szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának alkotmányos követelményét is sértheti. Az OVB álláspontja szerint a szavazólap fizikai valóságában nem a szavazópolgáré, tehát a Ve. 3. § b) pontjában foglalt alapelve - az önkéntes részvétel a szavazásban - nem ad felhatalmazást a szavazólapnak szavazókörből történő kivitelére.”

A mozgásában gátolt választópolgár csak írásban kérheti, hogy mozgóurnával szavazhasson!

Az írásbeli kérelmet a szavazás napja előtt a HVI vezetőjéhez, a szavazás napján az SZSZB-hez kell eljuttatni.

Az Országos Választási Bizottság a 6/2008. (II. 25.) számú állásfoglalásában részletesen kifejti a mozgóurnás szavazás során követendő eljárást.

„A mozgóurnás szavazásnál is érvényesülnie kell a szavazásra vonatkozó garanciális szabályoknak, így a mozgóurnás szavazás esetén is csak olyan választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. A mozgóurnát az SZSZB legalább két tagja viszi ki, és csak az SZSZB illetékességi területén belülre. A jegyzőkönyvvezető a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amelyet az SZSZB elnöke aláír. Az eljáró tagok a mozgóurnás szavazáshoz legfeljebb kétszer annyi előzetesen lebélyegzett szavazólapot vihetnek magukkal, mint ahány választópolgár a mozgóurnát kérők nyilvántartásában szerepel. A mozgóurnát kiszállító SZSZB tagok a mozgóurnát kérők nyilvántartását viszik magukkal. A mozgóurnával szavazók a nyilvántartást aláírják.”

Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében az SZSZB szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az igazolással rendelkező választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni.

Ha igazolással rendelkező (csak a 7. sz. szavazókörben szavazhat) választópolgár kér mozgóurnát, az SZSZB a segédlista alapján ellenőrzi, hogy a választópolgár rendelkezik-e igazolással. A mozgóurnát kiszállító SZSZB tagok az igazolást bevonják vagy lebélyegzik (4.7.5. pont). A bevont igazolás alapján az SZSZB utólag ellenőrzi az igazolással szavazó választójogosultságát, és felveszi a névjegyzékbe.

Jogorvoslatok

A határidőket naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől, illetve a megtámadott választási bizottsági határozat meghozatalának napjától.

A jogorvoslatok vonatkozásában a határidő minden esetben jogvesztő, késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás – esetlegesen még határidőben történt – időpontjára hivatkozni nem lehet.

A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos – kivételesen 1 napos – határidő áll az érintettek rendelkezésére.

A kifogás

A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. §. (1) bekezdése és Ve. 3. §) megsértése esetén nyújtható be.

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen!

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz – amely köteles az ügyben eljárni.

Amennyiben a választási bizottság az ügy beérkezését követő napon nem él az áttétel lehetőségével, akkor köteles eljárni az ügyben. Az áttételről az illetékes választási bizottság nem határozati formában dönt. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át, ilyenkor az áttételről a bizottság elnöke dönt.

A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell:
- a jogszabálysértés megjelölését;
- a jogszabálysértés bizonyítékait;
- a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
- a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít.

A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.

A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az:
- elkésett;
- nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését;
- nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait;
- nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

Nem utasítható el azonban érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

Ilyenkor a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani.

Ha a választási bizottság:
1. a kifogásnak helyt ad, a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
- megállapítja a jogszabálysértés tényét;
- a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől;
- a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.

2. a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

A fellebbezés

A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul.

Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál (országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság / területi választási bizottság) – kell benyújtani úgy, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen.

Ennél rövidebb a határidő a választási bizottság szavazólap adattartalmát megállapító döntése elleni (és a következő fejezet szerinti eredmény elleni) fellebbezés esetén. A fellebbezést ekkor úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.

Áttételnek nincs helye, ha a beadványozó fellebbezését más, nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtja be, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, kivéve: nem lehet a fellebbezést elutasítani, ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell:
- a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást;
- a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
- a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét;

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel.

A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül – szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni fellebbezésnél legkésőbb a felterjesztést követő napon – dönt.

A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is lehet helye.

A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az:
- elkésett;
- nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a fellebbezést elbíráló bizottsághoz nyújtják be);
- nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját;
- a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

A választási bizottság az elsőfokú határozatot:
1. helybenhagyja vagy
2. megváltoztatja.

A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye.

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz.

Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.

A bíróság érdemivizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha
- elkésett;
- nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a kérelmet elbíráló bírósághoz nyújtják be);
- nem tartalmazza a kérelem jogi alapját;
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

Ha a kérelmet az elbírálásra jogosult bíróságnál terjesztik elő, a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított bizottsági álláspont beszerzéséről.

A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kérelem jogalapjának megjelölését;
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
- a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét;

A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel.

A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti.

A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

A bíróság a megtámadott határozatot
1. helybenhagyja vagy
2. megváltoztatja.

A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs!
A bírósági határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli, határozatát nyilvánosságra hozza.

Speciális jogorvoslatok

Az általánostól részben eltérő szabályok érvényesülnek a médiával a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel, a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során. Az oktatási anyag egyes – a konkrét témával foglalkozó – fejezetei az eltérő szabályokat ismertetik. Azokban a kérdésekben, amelyekre nézve a konkrét fejezet nem tartalmaz útmutatást, az általános szabályok – azaz az e fejezetben ismertetett rendelkezések – irányadók.

A speciális jogorvoslatok közül a következőkben külön ismertetjük a médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslatot.

A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat

A sajtó választási kampányban való részvételével kapcsolatos – különösen a választási eljárás alapelveinek megsértése, politikai hirdetések közzétételével kapcsolatban elkövetett - jogsértések orvoslását célozzák, és biztosítják a kifogások hatékony elbírálásának garanciáit.

A törvény szerint kifogást a nem országos terjesztésű időszaki lap, helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetőleg a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes HVB bírálja el.

Az OVB a 4/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalásban értelmezte e jogszabályhelyet:

- az országgyűlési képviselők választásán adott országgyűlési egyéni választókerületi választással kapcsolatos, a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószervek kampányban történő részvételére vonatkozó kifogás elbírálására a jogsértés helye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság rendelkezik hatáskörrel;

- az országgyűlési képviselők választásán adott területi választókerületi választással kapcsolatos, a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószervek kampányban történő részvételére vonatkozó kifogás elbírálására a jogsértés helye szerint illetékes területi választási bizottság rendelkezik hatáskörrel.

A kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetén a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes TVB bírálja el.

A kifogást országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltatás esetén az OVB jogosult elbírálni.

A kifogáshoz nem szükséges csatolni a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot, azt elegendő megjelölni. A műsorszámot a választási bizottság hivatalból szerzi be. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, az általános jogkövetkezmények, azaz a jogszabálysértés megállapítása,

- a jogsértőnek a további jogszabálysértéstől való eltiltása, illetőleg

- a választási eljárás vagy annak jogorvoslati eljárással érintett része megsemmisítése és megismételtetése mellett speciális jogkövetkezményként kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét tegye közzé.

A közzétételnek
- napilap, hírügynökség esetében három napon belül,
- folyóirat esetében a következő számban azonos módon,
- műsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértő közléssel azonos
napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § rendelkezései értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan meghatározott követelmények megsértése miatt benyújtott panaszokat az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága bírálja el.

Az ORTT Panaszbizottsága előtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárást nem befolyásolja.

Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán

Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők:

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság:
- dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról;
- dönt a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószerveknek az országgyűlési egyéni választókerületi választással kapcsolatos kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról;
- dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről:
o a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg
o a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében.

A területi választási bizottság:
- dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról;
- dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről:
o a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg
o a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében;
- elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében;
- dönt a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószerveknek a területi választókerületi választással kapcsolatos kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról;
- dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.

Az Országos Választási Bizottság:
- dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,
- elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében;
- dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.

Az országgyűlési képviselő-választás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok:

Helyi bíróság:
- elbírálja a névjegyzékbe való felvétel, abból való törlés és kihagyás, valamint a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy annak elutasítása miatt benyújtott kifogást.

Megyei Bíróság:
- elbírálja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

Legfelsőbb Bíróság:
- elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

A választás szavazóköri eredménye

A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok:
1. Az szszb a jegyzőkönyvben feltünteteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be. Ellentétben a szavazás megkezdésének időpontjával, ami rendkívüli esemény kivételével mindig 6:00, ez nem feltétlenül 19:00, mert azt néhány perccel meghaladhatja, ha a szavazókör zárásakor a szavazóhelyiségben, illetve annak előterében még tartózkodik választópolgár.

2. Az szszb először elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.

3. Az szszb a fel nem használt szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A 2 szavazólapot külön-külön kötegeljük.

4. Az szszb a rontott szavazólapokat megszámlálja, majd kötegbe foglalja (szavazólaponként külön-külön), és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíti. Mivel két szavazólap van 3-4. pontban leírt feladatokat kérdésenként külön-külön el kell végezni!

5. Ki kell tölteni a névjegyzék alapján a jegyzőkönyv választópolgárokkal kapcsolatos rovatait. Így rögzítésre merül az előző nap 16 óráig a névjegyzékbe vett választópolgárok száma, a szavazás napján felvettek száma (ez a 7. szszb kivételével csak és kizárólag 0 lehet), ennek a kettőnek az összege, illetve a visszautasítottak száma.

A következő rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt. (Írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár.)

6. Az szszb ellenőrzi az urna sértetlenségét.

Az urna felbontását követő feladatok:

7. Az szszb felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap (nem fordulhat elő!!!), az szszb dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja, és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az szszb döntését határozatban rögzíti.

8. A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi a különböző szavazólapokat, és először az egyiknél legalább kétszer (amíg ugyanaz nem jön ki, mint már előtte egyszer!) összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegeke rá kel írni a szavazókör sorszámát és a kötegbe lévő szavazólapok számár.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

Érvénytelen az a szavazólap, amely
- nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
- a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz (csak 1 szavazat lehetséges).

Érvénytelen az a szavazat, amelyet
- érvénytelen szavazólapon adtak le,
- nem a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adták le,
- kiesett jelöltre adtak le.

9. Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni (legalább kétszer, amíg ugyanaz nem jön ki, mint már előtte egyszer!).
10. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találtak, mint ahány polgár szavazott. Ekkor a következő módosításokat kell elvégezni:

·        Mindegyik jelölt szavazataiból le kell a többlettel egyező számú szavazatot. (Ha így akármelyik válaszra leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne, csak annyit kell levonni, hogy ne csökkenjen 0 alá.)
·        Az összes érvényes szavazat számát csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni.
·        A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

Figyelem! Ha látjuk, hogy a szomszéd szavazókör szavazója a mi urnákba dobta a szavazólapját, nem kell, tilos! megkeresni (a pecsét száma eltér, meglehetne), a fenti eljárást kell követni.

11. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell. Az első számlálást követően  ki kell tölteni az adatlapot azokkal az adatokkal, és bejuttatni a Hivatalba (fax, kivételesen adatbeolvasás)!

12. A 8-11. pontot a második szavazólappal külön kell elvégezni. Figyelem! Külön jkv. lesz!!!

Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslatnak csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A választás választókerületi eredménye

A választókerületi eredmény megállapítása

Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és állapítja meg a választási eredményt.

A területi választókerületekben a területi választási bizottságok csak a listákra leadott érvényes szavazatok számát tudják első lépcsőben megállapítani. Nem ismeretes ugyanis még ekkor azon jelölő szervezetek neve, melyek listái országos összesítésben elérték az 5-10-15%-os mandátumszerzési küszöböt. Ezért a területi választási bizottságok a listákra leadott érvényes szavazatok számát rögzítik a jegyzőkönyvben, melyet megküldenek az Országos Választási Bizottság részére.

Az Országos Választási Bizottság a beérkezett jegyzőkönyvek alapján országosan összesíti a listákra leadott érvényes szavazatokat és megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a mandátumszerzési küszöböt.

Az Országos Választási Bizottság e határozatából tudják meg a területi választási bizottságok, hogy választókerületükben mely listák szavazata vehető figyelembe az eredmény megállapításánál.

Az országos listán a mandátumkiosztás csak azután történhet meg, amikor az egyéni és a területi választókerületi eredmények megállapításra kerültek. Ekkor tudhatók ugyanis, hogy melyik jelölő szervezetnek mennyi töredékszavazata keletkezett.

A választás országosan összesített eredményét az Országos Választási Bizottság közzéteszi.

Jogorvoslat a választás választókerületi eredménye ellen
A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
- a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
- a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet
fellebbezést benyújtani.

Az általános szabályoktól eltérően a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezést és a döntés elleni felülvizsgálati kérelmet is úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv (választási bizottság, illetve bíróság) a kérelemről legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

Ha a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni.

A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő, és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra tűzi ki.