image
image
image
image
image
image
image
image

WHO Egészséges Városok program, Győr

A WHO Egészséges Városok program 1986-ban indult, amikor 11 európai város vállalkozott arra, hogy az “Egészséget Mindenkinek” stratégiát a települések szintjén kipróbálja. A kísérlet sikerült, hiszen azóta világméretûvé vált a mozgalom. Csupán Európában a nemzeti hálózatokban több száz város vesz részt. Győr 1989-ben csatlakozott a mozgalomhoz, amely az önkormányzatokon alapul. Ugyanis egy településen lakók egészségének megőrzéséhez szükséges feltételeket alapvetően a helyi közigazgatás által hozott döntések határozzák meg. (pl. egészséges ivóvíz ellátás, szennyvíz elvezetés, hulladék gazdálkodás, egészségügyi alapellátás, stb.)

Magyarországon jelenleg 24 település alkotja az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségét. A hálózat központja, amely a titkársági feladatokat is ellátja, Pécs város. A Szövetség Igazgatótanács elnöki tisztét a Győr városi koordinátor tölti be.

Magyarországról 2 város, Pécs és Győr (utóbbi 1994 óta) tagja az un. projektvárosi körnek, amelyben 74 európai város közvetlenül kapcsolódik a WHO Európai Regionális Irodájához. Az Egészséges Városok program 5 éves ciklusokban mûködik, projektvárosi címre minden ötéves ciklusban újra kell pályázni minden városnak. A projektvárosok évente tartanak munkaértekezletet különböző, az egészséget érintő témakörökben. Ezek az összejövetelek az európai egészségpolitika alakításán túl lehetőséget adnak a projektvárosok közötti tapasztalatcserére is. A IV. ötéves ciklus harmadik fő prioritása az Idősek egészsége. Ebben a témában 16 európai projektváros mûködik együtt (Magyarországról csak Győr) un. Alhálózat formájában.

Az Egészséges Városok program lényege, hogy a résztvevő városok tudatosan kívánnak tenni polgáraik egészségének megőrzéséért, a hosszú távon fenntartható, egészséges környezetért. Mindezt a döntéshozatali folyamatokban is érvényre kívánják juttatni. Mivel az egészséget nagyon sok tényező befolyásolja (az egészségügy csak mintegy 12%-ban), pl. jövedelem és lakásviszonyok, iskolázottság szintje, közlekedés, közmûellátás, stb., ezért együtt kell mûködni más ágazatokkal is az egészség érdekében. Fontos a helyi közösségek bevonása a célkitûzések megvalósításába. Az állampolgárokat igyekszik hozzásegíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a saját egészségük megőrzéséért maguk is tenni. Az egészségügyben pedig a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

Győrben, 1997-ben készült el az első Egészségkép, 1998-ban az Egészségterv, 2000-ben a Környezet-egészségügyi Akcióprogram, 2001-ben a városi Drogstratégia, amelyet 2005-ben aktualizáltunk, 2006-ban az Idősek egészségképe. Droghelyzet felmérés készült 1994-ben, 1999-ben és 2003-ban, a győri fiatalok körében a drogérintettség a felmérések adatai alapján folyamatosan nő.

A projekt koordinálása a WHO Egészséges Városok Programiroda feladata. A munkát segíti a Projekt Irányító Bizottság, amely az önkormányzat különböző területei közötti párbeszédet segíti elő.

A városi Kábítószerügyi Egyezető Fórum /KEF/ munkáját is a WHO koordinátor fogja össze, aki a KEF alelnöke. A Projekt Irányító Bizottság és a KEF elnöki tisztét a területet felügyelő alpolgármester látja el.

A városi Közlekedésbiztonsági Bizottság mûködtetését a városi Rendőrkapitánysággal együtt a WHO Iroda végzi. A WHO Egészséges Városok Program mûködését a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület „civil háttérként” segíti, amelynek elnöke a WHO koordinátor.

Az Egészséges Városok Projekt Irányító Bizottság összetétele

a WHO Egészséges Városok projekt tevékenységéről szóló beszámolók innen letölthetők:

 

Csatolás: