image
image
image
image
image
image
image
image

WHO Egészséges Városok program, Győr

 

A WHO Egészséges Városok program 1986-ban indult, amikor 11 európai város vállalkozott arra, hogy az “Egészséget Mindenkinek” stratégiát a települések szintjén kipróbálja. A kísérlet sikerült, hiszen az óta világméretűvé vált a mozgalom. Csupán Európában a nemzeti hálózatokban ezer város vesz részt. Győr 1989-ben csatlakozott a mozgalomhoz, amely az önkormányzatokon alapul. Ugyanis egy településen lakók egészségének megőrzéséhez szükséges feltételeket alapvetően a helyi közigazgatás által hozott döntések határozzák meg. (pl. egészséges ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátások stb.)
Magyarországon jelenleg 19 település alkotja az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségét. A hálózat központja, amely a titkársági feladatokat is ellátja, Pécs város. A Szövetség Igazgatótanács elnöki tisztét a Győr városi koordinátor tölti be.
Magyarországról 3 város, Pécs (a kezdetektől), Győr (1994 óta), Székesfehérvár (2017-től) tagja az un. projektvárosi körnek, amelyben 100 európai város közvetlenül kapcsolódik a WHO Európai Regionális Irodájához. Az Egészséges Városok program 5 éves ciklusokban működik, projektvárosi címre minden ötéves ciklusban újra kell pályázni minden városnak. A projektvárosok évente tartanak munkaértekezletet különböző, az egészséget érintő témakörökben. Ezek az összejövetelek az európai egészségpolitika alakításán túl lehetőséget adnak a projektvárosok közötti tapasztalatcserére is. A demográfiai változások következtében az egyik prioritás az Idősek egészsége. Ebben a témában 16 európai projektváros működik együtt (Magyarországról csak Győr) un. idősek Egészsége Munkacsoportban.
Az Egészséges Városok program lényege, hogy a résztvevő városok tudatosan kívánnak tenni polgáraik egészségének megőrzéséért, a hosszútávon fenntartható, egészséges környezetért. Mindezt a döntéshozatali folyamatokban is érvényre kívánják juttatni. Mivel az egészséget nagyon sok tényező befolyásolja (az egészségügy csak mintegy 12%-ban), pl. jövedelem és lakásviszonyok, iskolázottság szintje, közlekedés, közműellátás, stb., ezért együtt kell működni más ágazatokkal is az egészség érdekében. Fontos a helyi közösségek bevonása a célkitűzések megvalósításába. Az állampolgárokat igyekszik hozzásegíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a saját egészségük megőrzéséért maguk is tenni. Az egészségügyben pedig a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.
Győrben, 1997-ben készült el az első Egészségkép, 1998-ban az Egészségterv, 2000-ben a Környezet-egészségügyi Akcióprogram, 2001-ben az első városi Drogstratégia, 2006-ban az első Idősek egészségképe. Droghelyzet felmérés készült 1994-ben, 1999-ben, 2003-ban, 2009-ben és 2014-ben.
Jelenleg a 2016-2020-as Győr városi Egészségfejlesztési Terv, a 2016-2020-as Győr városi Drogstratégia és a 2013-2017-es, az idősek életminőségének javítását célzó koncepció és azok éves munkatervei alapján folyik a munka.
A projekt koordinálása a WHO Egészséges Városok Programiroda feladata. A munkát segíti a Projekt Irányító Bizottság, amely az önkormányzat különböző ágazatai közötti párbeszédet biztosítja.
A Győr városi Kábítószerügyi Egyezető Fórum /KEF/ munkáját is a WHO Iroda fogja össze, a WHO koordinátor a KEF alelnöke. A Projekt Irányító Bizottság és a KEF elnöki tisztét a területet felügyelő alpolgármester látja el.
Az Idősügyi Tanács munkáját is a WHO Iroda segíti, a Tanács elnöke a polgármester.
A Győr városi Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Megyei Baleset-megelőzési Bizottság munkájában is részt vesz az önkormányzat képviseletében a WHO Iroda.
A WHO Egészséges Városok Program működését a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület „civil háttérként”, humán és pénzügyi erőforrásokkal segíti.

A WHO Egészséges Városok program 1986-ban indult, amikor 11 európai város vállalkozott arra, hogy az “Egészséget Mindenkinek” stratégiát a települések szintjén kipróbálja. A kísérlet sikerült, hiszen az óta világméretűvé vált a mozgalom. Csupán Európában a nemzeti hálózatokban ezer város vesz részt. Győr 1989-ben csatlakozott a mozgalomhoz, amely az önkormányzatokon alapul. Ugyanis egy településen lakók egészségének megőrzéséhez szükséges feltételeket alapvetően a helyi közigazgatás által hozott döntések határozzák meg. (pl. egészséges ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátások stb.)

 

Magyarországon jelenleg 19 település alkotja az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségét. A hálózat központja, amely a titkársági feladatokat is ellátja, Pécs város. A Szövetség Igazgatótanács elnöki tisztét a Győr városi koordinátor tölti be.

 

Magyarországról 3 város, Pécs (a kezdetektől), Győr (1994 óta), Székesfehérvár (2017-től) tagja az un. projektvárosi körnek, amelyben 100 európai város közvetlenül kapcsolódik a WHO Európai Regionális Irodájához. Az Egészséges Városok program 5 éves ciklusokban működik, projektvárosi címre minden ötéves ciklusban újra kell pályázni minden városnak. A projektvárosok évente tartanak munkaértekezletet különböző, az egészséget érintő témakörökben. Ezek az összejövetelek az európai egészségpolitika alakításán túl lehetőséget adnak a projektvárosok közötti tapasztalatcserére is. A demográfiai változások következtében az egyik prioritás az Idősek egészsége. Ebben a témában 16 európai projektváros működik együtt (Magyarországról csak Győr) un. idősek Egészsége Munkacsoportban.

 

Az Egészséges Városok program lényege, hogy a résztvevő városok tudatosan kívánnak tenni polgáraik egészségének megőrzéséért, a hosszútávon fenntartható, egészséges környezetért. Mindezt a döntéshozatali folyamatokban is érvényre kívánják juttatni. Mivel az egészséget nagyon sok tényező befolyásolja (az egészségügy csak mintegy 12%-ban), pl. jövedelem és lakásviszonyok, iskolázottság szintje, közlekedés, közműellátás, stb., ezért együtt kell működni más ágazatokkal is az egészség érdekében. Fontos a helyi közösségek bevonása a célkitűzések megvalósításába. Az állampolgárokat igyekszik hozzásegíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a saját egészségük megőrzéséért maguk is tenni. Az egészségügyben pedig a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

 

Győrben, 1997-ben készült el az első Egészségkép, 1998-ban az Egészségterv, 2000-ben a Környezet-egészségügyi Akcióprogram, 2001-ben az első városi Drogstratégia, 2006-ban az első Idősek egészségképe. Droghelyzet felmérés készült 1994-ben, 1999-ben, 2003-ban, 2009-ben és 2014-ben.

Jelenleg a 2016-2020-as Győr városi Egészségfejlesztési Terv, a 2016-2020-as Győr városi Drogstratégia és a 2013-2017-es, az idősek életminőségének javítását célzó koncepció és azok éves munkatervei alapján folyik a munka.

 

A projekt koordinálása a WHO Egészséges Városok Programiroda feladata. A munkát segíti a Projekt Irányító Bizottság, amely az önkormányzat különböző ágazatai közötti párbeszédet biztosítja.

 

A Győr városi Kábítószerügyi Egyezető Fórum /KEF/ munkáját is a WHO Iroda fogja össze, a WHO koordinátor a KEF alelnöke. A Projekt Irányító Bizottság és a KEF elnöki tisztét a területet felügyelő alpolgármester látja el.

 

Az Idősügyi Tanács munkáját is a WHO Iroda segíti, a Tanács elnöke a polgármester.

 

A Győr városi Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Megyei Baleset-megelőzési Bizottság munkájában is részt vesz az önkormányzat képviseletében a WHO Iroda.

 

A WHO Egészséges Városok Program működését a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület „civil háttérként”, humán és pénzügyi erőforrásokkal segíti.

 

Az Egészséges Városok Projekt Irányító Bizottság összetétele

a WHO Egészséges Városok projekt tevékenységéről szóló beszámolók innen letölthetők:

 

Csatolás: